Mit tegyek? (bővebben lent)

Ne törődj a félelmeddel! Látod, leestél, kutya bajod sem lett. És ha leesel mi van?! FELÁLLSZ! Ne magadra gondolj, hanem a lóra, hogy mit érez, ha dühös leszel rá mert leestél róla. Fontos hogy ne törődj azzal hogy leesel. Bízz a lóban akin lovagolsz, hogy megvéd. Te is tudod, hogy nincs értelme félned, mert ha leesel, megütöd magad, egy idő után elmúlik a fájdalom. El kell viselned. Nem szabad félni. Ha bízol a lóban, és szereted, akkor nem félsz attól, hogy leesel, mert szíved mélyéig bízol benne. Mellesleg bármely lovas le is esik a lóról, az a lovas hibája. :) Már egy hónapja van egy 3 éves kancám, én lovagolom be, és még egyszer sem estem le róla. Minden bizalmamat belé fektettem, teljes rábízom magam, és tudom hogy nem hagyná, hogy leessek. Bízz benne! Én is estem már lóról, de úgy, hogy bakolt és át dobott a karám másik oldalára, visszaültem, és újracsináltam a feladatot, nem érdekelt, hogy leestem, akkor is végig csináltam! Nem szabad feladnod! :)

egy év alatt te is ügyesedtél, hiszen te magad is írod, hogy ha beugrik terepen, akkor simán felveszed. vagyis egyre kisebb az esélye, hogy leesel. persze mindig benne lesz a pakliban, edzőm mindig azt mondta, hogy csak az nem esik le, aki nem ül fel a lóra. feleslegesen rettegsz, inkább élvezd a terepet, és vegyél kobakot, meg esetleg egy gerincvédőt, ha attól nyugodtabb vagy. meg nézz utána a biztonságos esésnek a neten v(tudod, hát görbít, elgurulni a lótól, ilyenek), vagy ha nem találod, akkor kérdezd meg az edződ, valószínűleg ez is fog egyfajta biztonságérzetet adni :)

Én is már leestem nagyon sokszor, de eszembe sem jutott nem visszaülni! Te bátor voltál, mert miután leestél, visszaültél! Ne félj, mert azt a ló tényleg megérzi, de lefogod küzdeni a félelmedet, csak nem add fel!!!! ;))) :D

Rám régebben kb fél évente rámtört ez az érzés. Óra elején arra gondoltam, hogy na, ma tuti, hogy leesek. Aztán egy oktató látta rajtam, hogy majrézva csinálom a feladatokat, és kérdezte, hogy mi a baj. Mondtam is neki, hogy félek, hogy leesek. Erre lazán kérdezte, hogy: na és? legfeljebb kicst poros leszek! Aztán azon az órán ez valahogy megnyugtatott, nem is estem le, és bátrabban csináltam a feladatokat. Amúgy ezelött már egy jó párszor volt pottyanásom. Aztán kb fél évente szoktam esni is. Amikor kb fél év eltelik az utolsó esés óta, mindíg várom, hogy na, melyik órán esek már végre, mert akkor utána fél évig legalább nem fogok esni. Most egy jó másfél éve viszont megtört ez az "átok", mert már azóta nem estem paciról. És az érzés is elmúlt, hogy na mikor fogok már leesni!

egyszer én is leestem, mert vágtába bakolt a ló... volt bennem egy kicsi félelem, amit nagyon titkoltam még magam elött is. De az ülésem akkor egy kicsit megváltozott, előre dőltem meg hasonlók. De énse a lótól féltem hanem,hogy leesek. Le kell küzdened, nem szabad arra gondolnod,hogy mivan ha leesel. Csak élvezd a lovaglást, szeresd a lovat. az esés mindenkivel előfordul, de tudod szokták mondani: az az igazi lovas aki legalább 3× leesik. Az esésekből is lehet tanulni, próbáld meg kezelni a félelmed és előbbre is fogsz jutni hidd el!