Neked mi a lókínzás?

az ha szegény lóval 35 fokos nyári melegben miközben 7 ágra süt a nap kimennek lovagolni.

na meg ami régen volt, befogják az ágyú elé és húzza míg meg nem döglik.

Lókínzás például sötét, koszos, büdös, szűk istállóban tartani a lovat.

A lovaglás nem lókínzás, ha a lónak is örömöt szerez. ha együtt van a lovassal, és finom kis segítségekre jól és szívesen reagál, biztos jól érzi magát.

Néha kell engedni neki is egy kis szabadságot, hogy azt csináljon, amihez kedve van.

Én a nem megfelelő lótartást tartom lókínzásnak. Sokan írják, hogy nem lehet a lovat már állásban tartani és az már kínzás, nálunk is úgy vannak, viszont az év nagy részét kinn töltik a legelőn, egész nyáron kinn vannak, még éjszaka is, ősszel, télen is csak éjszaka vannak benn vagy ha esik az eső.

Részemről a lótartásnál kínzás:

ha csüdig ürülékben áll a ló, ha sötét van, nem szellőzik, nem kap rendesen kaját, nem engedik ki legelni, futni. A ló számára az is frusztráló, ha fullextrás istállóban van, de 0-24-ben a boxban és csak akkor mozoghat ha épp lovagolni viszik.

A lovaglás nem kínzás, amíg megfelelő a felszerelés, a lovas nem rángatja a száját, rúgja szét a ló oldalát, pálcázza indok nélkül, nem ugratnak az arra alkalmatlan lóval, ha a lovas a súlycsoportjának megfelelő lovat választ (ismerek egy csajt aki a 130 kilójával egy félvérrel ugrat no comment). Nem kínzás a lovaglás, ha nincs túlhajtva a ló.

A ló nevelését pedig nem lehet "nem erőszakosan" véghez vinni. A lovaknál van egy hierarchia, ahol bizony ki kell harcolni a helyet, fel kell állítani a rangsort. Ha az ember nem áll az első helyen, abból idővel lehetnek veszélyes helyzetek. A lovak egymást közt ezt nagyon gyakran harccal, rúgásokkal, harapásokkal rendezik le, a meghunyászkodóknak elég egy kis sunyítás is, és ők automatikusan kerülnek a rangsor aljára. Egy vérmesebb kanca vagy egy csődör viszont próbálgatja a határait az emberrel szemben, ilyen a csipkedés, sunyítás, vicsorgás, lábemelgetés. Ha te ráhagyod a csipkedést a lóra, akkor lehet legközelebb már megharap és hopp máris ő van rangsorban felül.

Volt ilyen hatalmi vitám egy kancával, ha csak babusgattam volna, akkor elismerem, hogy ő a főnök, viszont ő nem akart futószáron dolgozni, betámadt. Akkor helyben hagytam az ostorral, azóta tudja, hogy mi a szitu, a kis hülyeségeit is leépítettem már következetességgel. Nem félt sem előtte az ostortól, sem utána. Jómagam nem szoktam lovat verni, ha csak nem ad rá alapos indokot, és egy ilyen támadás már elég indok ahhoz, hogy ne tegyem kockára az életem, mert ha ráhagytam volna lehet következő alkalommal már felrúg. A lovak is elég durvák tudnak lenni egymás közt.

Viszont azt mindig elítéltem, hogy valaki nyomós indok nélkül nekiállt lovat püfölni. Egy szintén ismerős ugratott, aztán a ló bestoppolt, ő meg leesett, a ló meg ment egy két kört. Megfogta a lovat és vagy egy percig verte. Szegény ló azt se tudja miért kapott.

Viszont a sumák"dögök" mindig tudják mit miért kapnak, ha csipkedni akar, de nem kedveskedésből akkor először rászólok, de ha utána is csinálja akkor kicsit meglegyintem, utána már elég csak rászólni.

Egy szónak is száz a vége ez a lókínzás dolog elég szubjektív.

Szerintem nincs olyan, hogy ez a szakág lókínzás, az meg nem. Mindent lehet lovat kínozva és jól is csinálni. A lókínzás tipikus esetei: túl nehéz lovas, koszos istálló (ammónia, kehesség!), poros karám, túl sok munka, tűző napon munka, ok nélküli büntetés, hevederfeltörés, marfeltörés, nem elég leléptetés, nem elég bemelegítés (!!!), túl kicsi karám, egész nap bent áll boxban, következetlen bánásmód (nem érti, mit miért csinál vele az ember, összezavarodik)... stb. Olyan nincs, hogy pl. az ugratás lókínzás, a szabadidomítás meg nem. Ha jól van csinálva, egyik sem az, ha rosszul, akkor mindkettő az.

Azzal pedig nem értek egyet, hogy nem szabad büntetni a lovat. Egy jól időzített tockos komoly nevelő célzattal bír, és nagy gondok előzhetők meg így. Az, hogy néha odakensz egyet, része a következetes nevelésnek, és nem lókínzás. A lókínzás az más.

ha rosszul tartod a lovadat az kínzás. rossz helyen, rossz körülmények között, egyedül.

ha nem foglalkozol vele és az egészségével az is az.

ha valaki helytelenül lovagolja pl helytelen pálca és sarkantyúhasználattal az is az.

vagy ha valaki túlhajtja a lovát, nem rendes terepen és időjárásban lovagol.

és ne is beszéljünk a bántalmazásról meg társairól...

Egyedül azért nem érdemes tartani a lovat, mert társas lény. Hiába parellizel vele, próbálod beszélni a nyelvét, sose leszel egy másik lóval egyenértékű társ, főleg hogy általában 0-24-ben egymás mellett vannak. Ezért ajánlanak valami társállatot, kecskét, juhot, pónit, melyek nem esznek sokat.

Vakcinázás nincs túl sűrűn, szerintem arra ki lehet spórolni, illetve ha az embernek lova van érdemes havi szinten valamennyit félretenni (mondjuk havi 4-5000-et), mert ha komolyabb gond van, akkor egy vagyont költhetsz az állatorvosra. Aki nem tudja az alap eü ellátást biztosítani a lovának az ne tartson, vagy keressen egy társtulajdonost (bár utóbbinál egy mindenre kiterjedő szerződésre van szükség az esetleges vitás esetek megelőzésére). Alap eü, hogy megkapja az évi kötelező oltásokat, féreghajtást és a kötelező vérvizsgálat sem utolsó.

Ahogy az ember elvárja, hogy megkapja az alapellátást, ha beteg, úgy a ló is, viszont a ló egészségéért és komfortérzetéért a gazdája felel, így neki kell gondoskodnia róla, legalább úgy, ahogy ő is elvárná, hogy gondoskodjanak róla. Ennek van egy minimum anyagi feltétele, ami alá nem érdemes adni.

A "nem rendes terep és időjárás" teljesen szubjektív, lovagoltam már méteres hóban -15 fokban, 3 órát szakadó esőben (40 km-es lovastúrán féltávról már nem érdemes visszafordulni), kapott el nyári vihar, mentünk nagy sárban. Az ilyennél inkább azt ítélem el, akik a tök meredek lejtőn csumavágtában (esetleg mindenütt így) közlekedik, szántásban rotyózni sem a legegészségesebb, meg 35 fok felett sem lóbarát a lovaglás. Gondolom ezzel mindenki egyetért, de egy kis víz és sár nem a világ.

Bántalmazásnál a fegyelmezés, ha ésszel történik akkor, nem probléma, én is először figyelmeztetem a lova, aztán ha tovább csinálja lenyomok egy sallert neki, ha nagyon pofátlan. Persze, ha valaki nekiáll pálcával püfölni a lovat csak mert nem úgy lépett ahogy ő akart, azt én is elverném.

Szóval vannak a lótartásnak íratlan szabályai, ezek a nagyon alapdolgok, amik szerintem feltétlen szükségesek hozzá, hogy a ló és a gazdája is jól érezze magát. Elég radikális lenne az kijelenteni, hogy ha nem így csinálja az ember az lókínzás, inkább nem lóbarát tartásnak nevezném. A kínzásról már feljebb egy hosszú hsz-ben már kifejtettem a véleményem, de erre muszáj volt reagálnom, mert kezdünk átesni a ló túloldalára.