Hogyan foganhat öszvér, ha a ló és a szamár eltérő kromoszómaszámú?

Először is vegyük a C érték paradoxont. Ez lényegében egy megfigyelés, miszerint az élőlények kromoszómáinak száma nem arányos a fejlettségi szintjükkel. Teszem azt egy óriás amőbána 670000 mega-bázis-párral rendelkezik szemben az ember 3400Mbp-al. Magyarul a genom jelentős része haszontalan információ, hiszen másképpen nem arányosnak kellene lennie a méretnek a fejlettségi szinttel. Namost a meglepő az, hogy a hegyi zebrának csak 32 kromoszómája van, miközben nyilván valóan a ló (64 kromoszóma) igen közeli rokona amiből rögtön ki is derül, hogy egy ló, de még egy szamár genomjának kb fele élből hulladék információ. Ez magyarázza, hogy 1-2 kromoszóma elvesztése mért nem ját mindíg fatális következménnyel állatoknál. Vagy megfordítva, embernél is ismert pl a Down-kór, amikor ugyan az egyed beteg, de kétségtelenül életben marad hibás genommal is. Tehát ugye tisztáztuk mért élhet -1 kormoszóával.

A következő rész a sperma felismerése, az állatok sejt szinten "szűrik" a spermákat, ha nem megfelelő fajtól való, akkor egyszerűen nem lesz megtermékenyülés. A nagyon közeli fajoknál viszont átcsúszik a szűrésen, ezért lesz utód. Számtartó osztódásnál pedig a sejteknek nem igazán számít, hogy a kormoszómák páratlan számúak, másolnak. A gond az ivarsejtek képzésénél van, ám rettentően bonyorult, maradjunk annyiban, hogy hímivarsejtet nem tudnak az öszvérek képezni, petesejtet pedig úgy 1:100000-1:1000000 esetben. Valószínüleg a háttérben egy osztódást érintő mutáció állhat, paradox módon tehát a kanca hibás genomja miatt működik normálisan.