Díjlovasoknál, díjugratóknál mennyi a súlyhatár?

Nincs súlyhatár. Legyen eredményes a lovas, ennyi a lényeg.

A galoppon - angol istállókban - kb. 58 kilóig vesznek fel munkalovast. A zsoké legyen minél könnyebb, sokan 50 kiló alatt vannak.

A ló saját súlyának 20%-át viszi el háton gond nélkül hosszútávon, napi rendszerességgel. Egy iskolaló, ami napjában több embert is kiszolgál egymás után, egy kicsit más téma azért, náluk sokszor a 20% alatt van a max súlyhatár, a legtöbb lovasiskolában 80-90 kg feletti lovast már nem szívesen fogadnak, hacsak nincs valami igazán tömeges fajtájú lovuk, kellő marmagassággal, összsúllyal, és jó kondival.

Ugrósportnál kicsit macerásabb ez, mert a leérkezés pillanatában a két mellső láb fog talajt elsőnek, és azokra terhelődik minden, a lovas és a ló teljes súlya, a becsapódás ereje, ez azért megviseli a lovat is hosszútávon, sokkal inkább, mint, ha díjlovaglásban, vagy akár díjhajtásban versenyezne. De nagyon sok múlik a lovas mentalitásán is, ha annak mindegy, mi van a lóval, csak minél többet ki lehessen belőle sajtolni minél gyorsabban, akkor nem számít sokat a súly, vagy a pontos szakág, pár év alatt kicsinálja a pacit.

Hivatalos korlát amúgy nincs ezeken, hiszen ahogy az előzőekből is láttuk, az egész függ a lótól magától is, ráadásul ha van két 5-5 mázsás ló, de az egyik ehhez a súlyhoz dagadt, és nulla izom van rajta, vagy esetleg csont-bőr, szintén nulla izommal, és csoda, hogy él, messze nem tud akkora súlyt könnyeden elvinni, és mellé a versenyen teljesíteni, mint az, amelyik a lehető legjobb kondiban van mindehhez, ekkora súllyal. Díjlovaglásnál amúgy (részint ezért is) nézik az összhangot is, tehát, hogy egy 190 centis ember lehetőleg ne pónival induljon, ahogyan az 5 éves kisgyerek se a 200 cm-es, szinte már harci ménnek is beillő "bestiával". Ami azért fontos, hogy ha a ló lesántul alattad, mert annyira nehéz vagy neki, az nagyon gáz - hasonlóan, mint, ha véresre sarkantyúzod az oldalát, vagy téped a szájszegletét, és így tovább.