8 éve lovagolok, és tudom nagyon ciki de a tanügetést még most sem tudtam megtanulni. Próbálom minél jobban ellazítani magam de még így sem megy. Valami tanács?

Először is felest ne igyál. Egyébiránt rontja az egyensúlyérzéket, szóval remek tanács... Esetleg, ha már jól ellazult, ne kezdje csapkodni a lovat szármaradékkal, és "Gyíjjjáááááá"-t üvöltözni?

Falunapokon biztos elmegy, meg húsvétkor, mert "lovon úgyse ellenőriznek", felpattanok a nehéz igásra, hátha nem vág le... De komoly munkánál nem.

Másodszor is kengyeleket csatold le, lovat meg futószárra fel, és egy héten át kb. ennyi legyen az edzés - tanügetés futószáron bő 30 percben, kisebb-nagyobb lépőszakaszokkal, mint pihi.

Ezt esetleg megelőzheti kis ráhangolás, hiszen a lovat el kell lazítani, hogy feladja a hátát, lengesse, amíg ez nem történik meg, beejtett hátú lovon nem tanügetünk, mert szétverjük a hátát. Tehát a lazítómunka mehet nyilván szabad száron, sok átmenettel és sok állítással, hajlítással. A futószáras rész előtt nem sokkal már csinálhatsz olyat, hogy körön leülsz 3 ütemre, majd 5, megint 3, megint 5, aztán 7... A lényeg, hogy mindig páratlan legyen.

A csípő, derék lazán kövesse a ló mozgását, nem kell kapaszkodnod, erővel belenyomnod a ló hátába. Ha huppogsz a ló hátán, az neki kellemetlen, akár fájhat is, ezért "hajtó" hatású, hiszen próbál kimenni alólad, ellenben a tanügetést csak akkor tudod megtanulni, ha a ló partner, és kényelmes, lassú tempóban halad, ezért sem elengedhetetlen a ló laza, elengedett volta ekkorra már.

A vállad hozd hátra, egészen addig, amíg úgy érzed, most már hátraesel - na, kb. akkor lesz jó.

Az elején esetleg kapaszkodhatsz a nyeregbe, majd előbb egyik, majd másik kezeddel engedd le, végén mindkettővel - ez azért is jó, mert az ülést is stabilizálja, ha nem kapaszkodsz, másrészt függetleníti a kezed a szártól.

Kengyel nélkül futószáron ügess, ne félj akkor megtanulod.

Képzeld azt, hogy térdtől az ülepedig össze vagy nőve a lóval. Lazítsd el a derekad, egy picit dőlj hátra.

"Az első válasznak nem sok köze van a tanügetés problémájához.. Ellenben első mondatban lealázta a kérdezőt, akiről nyilván semmit sem tud. Gratula!"

Miben is aláztam le?

Pont hogy azt írtam, hogy nyilván nem volt annyira elkényeztetve, hogy elböfögte magát, és máris rárakták egy póni hátára idétlenkedni!

8 éve próbálkozik és nem adja fel! És be is vallja. Minden elismerésem az övé! Nem azoké akik 2 alkalom után már ott hencegnek hogy "tudnak" lovagolni!

És nem tudom mi rosszat írtam!

Én is felnőtt fejjel kezdtem el lovagolni, és én is nagyon paráztam eleinte, (mert tudtam a ló nem csak egy gyerekjáték ahogy a kicsik és sok szülő is hiszi), és nem tudtam ellazulni pár hónapon át.

Attól féltem milyen ciki ha leesek, meg ha eltöröm valamim, akkor hetekig nem tudok menni dolgozni, stb.

Majd jött a rossz idő, és tök jól felöltöztem.

És bármennyire hihetetlen sokkal magabiztosabb lettem.

Nem féltem hogy ha leesek mi lesz, és így már hamar ráéreztem. Mertem hátrébb dőlni, előre nézni és nem attól félni folyamatosan hogy mikor esek le.

És ettől teljesen függetlenül egy vágta közben estem először de semmi olyan nem történt amire számítottam. Összeszedtem magam és visszaültem, igaz kicsit remegtem az ijedtségtől még pár percig. Utána már nem féltem az eséstől.

Aki meg komolyan vette a felest az:

1. Nem látta a mosoly jelet utána, okát nem értem, hogy miért?

2. Ha neki valaki azt mondja ugorjon a kútba komolyan veszi és beleugrik?