Hogyan lovagoljam át normálisan?

Tipikus kocsis ló.. hangra reagál..ehhez társítsd a többi segítséget.. ha megbízik benned és társának tekint (hosszú, nehéz folyamat) akkor tökéletes paci lesz.. tapasztalatból.. engem 14éve boldogít a drágám aki előtte semmi másra csak ordítozásra meg rohadt erős zablahasználatra reagál.. mára már ha suttogok és csikózablában(!) az ujjam mozdítom, kicsit jobban érzi a lábam/ combom azonnal reagál..:)

Sook-sok sikert és kitartást kívánok!

Úgy kezd, hogy semmiképp se viszed terepre, mert nem életbiztosítás. Kezdje futószáron, aztán fokozatosan kellene javítani a dolgokat, a fiatal hátasló alapkiképzésének lehet része a terepmunka, de addig nem, amíg alapvető dolgokkal nincs tisztában. Nem kell pálcázni, vagy bántani, valószínűleg nem is érti, mit szeretnél tőle, és ezzel csak további rossz élményei lesznek...

Amit ajánlok, az szakirodalom (pl. Lovasakadémia sorozatból a fiatal hátasló alapkiképzése, és az elrontott ló utóidomítása), és egy jó edző, vagy belovagló segítsége, mert egy elrontott lovat nehezebb javítani, mint egy jól belovagoltat nem (túlzottan) elrontani...

Először is, semmilyen körülmények között NE menj ki vele terepre!!! Életveszélyes ez így!

Másodszor is, kérlek ne rugdosd és ne tépd ki a szájzugát szerencsétlennek. A pálcát meg felejtsd el! Nem az ő hibája hogy nem ért téged. Ezekkel csak súlyosbítod a problémát.

Harmadszor is edzőt, lókiképzőt ajánlanék.

Ha ez nem megoldható akkor nagy vonalakban leírom ÉN mit tennék a helyedben. Előre szólok ez hatalmas meló, türelem és kitartás, valamint jó adag lovasérzés szükségeltetik hozzá.

1. Tisztelet és bizalom kiépítése-> Legfontosabb!

2. Egy ideig biztos nem ülnék rá, teljesen csikóként kezelném, mindent kezdenék az alapoktól.

3. Fokozatosan mind két kézre, futószáron, kapicánnal kezdenék el vele dolgozni. Különösen jó ebben az esetben hogy hangra reagál. Ütemes mozgás lenne itt még a fő cél.

4. Hangsegítségek finomítására törekednék, a szinte suttogásra is pl. induljon el vagy álljon meg.

5. Sok átmenet, kézen hajlítások állítások, megtanítanám neki hogy reagáljon még csak a kapicánra.

6. Ezután fordulatok, és ha minden jól megy már futószáron, és kézen kapicánnal akkor mehet a zabla.

7. A zabla nyomására való engedés következik, ahol egyre erősödő segítségeket alkalmaznék(ez nem azt jelenti hogy kitépem a szájzugát). Arra törekednék hogy a lehető legfinomabb nyomásra is azonnal engedéssel válaszoljon.

8. Ha ez megy, akkor pár engedelmességi feladatot csinálnék (ilyen pl. a hátralépés, oldal lépés).

Ha jól dolgoztunk, kaptunk egy zablára érzékeny, engedelmes lovat. Mindezek után ülnék fel rá, és a földön már megtanultakat kérném tőle.

Aztán következhet a csizmára való érzékenység megtanítása.

1. Egy hosszú pálca és a hang lenne segítségemre.

2. Miután már megtanítottam neki hogy a szinte suttogásra is reagáljon, állásból próbálkoznék elindítani. Ami úgy néz ki: derékkal meglököm (mint a hintát), adok neki egy határozott de gyengéd csizma segítséget, és végezetül cuppogok neki egyet. Ezt a sorozatot végigjátszva ha nem indul, jön a csizma+ pálca kombó. Pálcával csizma helyre egy erős és határozott nyomást gyakorolnék, és amint megindulna megdicsérném. Ezt addig-addig próbálgatnám amíg már derékra el nem indul. A sorrend nagyon fontos!

3. Ügetésben is ez lenne a cél. Meg kell tanulni a "robbanni" csizmára.

Így ha minden jól ment, van egy csizma- és szársegítségekre érzékeny lovunk.

Következhet a testsúly, derék segítségek tanítása, és az elengedettség elérése.

1. Lépésből kezdeném természetesen, itt is a sorrendre ügyelve. A fordulat irányába dőlök, fordítom a felső testem, terhelem az ülőcsontom és rendezem a csizmákat. Ezután ha a ló nem mutat egy csöppnyi hajlandóságot sem, nyomást-engedést gyakorolok a belső szárra, a külsőt megtartom. Lehelet finomat kezdve egyre erősödően, a felső testem helyzete nem változik eközben. Amint megvolt a fordulat, dicséret. Ezt is addig-addig csinálgatni amíg testsúlyra nem csinálja.

2. Jöhet a megállítás és hátraléptetés szintén testsúllyal és derékkal. Sorrend itt is: mélyen bele ülök a nyeregbe, hátradőlök, csípő meghúz, szár megtart, szár reszel.

3. Alakzatok lépésben, alkalmazva mind a testsúly, derék, mind a csizma, szár segítségeket.

4. Ugyanezt először tanügetésben, aztán könnyű ügetésben is.

5. Mehetnek a fokozások, rövidítések, átmenetek még csak lépést és ügetést alkalmazva.

Következhet a vágta munka tanítása, javítása.

1. Vissza futószárra, vezényszóra be kell hogy ugorjon. Nem szabad hagyni hogy bele hajszolja magát.

2. Futószáron felülsz rá, egy segítő mondja a vezényszót, te rendezed a csizmád, esetleg cuppogsz neki és vágta. Amint beugrott jár neki a dicséret.

3. Aztán hátról szabadon vezényszóval + csizma és belső állítás. Mindig a csizma és az állítás az első, csak utána vezényszó vagy cuppogás és végül a pálca. A cél itt is az hogy ne kelljen semmiféle hang segítséget alkalmazni, se pálcát.

Aztán kb. itt mondható el hogy a ló nagyon-nagyon alap szintem képzett. A támaszkodás már egy másik történet azt már nincs erőm leírni, először csak juss el erre a szinte és király leszel.

Amúgy a lókiképzés egy rettentő bonyolult és összetett szakma. Lovanként változó hogy mit, és hogyan kell vele csinálni hogy a kívánt eredményt érjük el. Nagyon könnyű elrontani a lovat, nem is szoktuk nagyon ajánlgatni hogy bárki is csak így csip-csup álljon neki, mindenféle háttér tudás nélkül, lovat képezni. Ha nem érzel magadban elég önbizalmat és nincs meg hozzá a megfelelő tudásod akkor mindenféle képen keres szakembert.

És akkor egy kis sablon szöveg így végére: arra nagyon figyelj hogy legyél mindig következetes, határozott és minden apró próbálkozást jutalmazz pozitívan. Egyszerre ne dolgozz vele túl sokat, légy türelmes, kérj keveset az elején és többet fogsz kapni a végén. Ha kudarc ér ne csüggedj! De csak akkor állj neki ha hiszel benne hogy sikerülni fog, és segítséget mindig kérj a gazditól, főleg az elején. Ja és első körben lapozgass át pár ezzel kapcsolatos könyvet is a biztonság kedvéért.