Mentette már meg a lovatok az életeteket?

Nekem nem volt egyszerű gyerekkorom (illetve inkább kamaszkorom). Sokat szökdöstem otthonról, szörnyű kapcsolatom volt a szüleimmel. Sokszor eljutottam arra a szintre, hogy nem bírom tovább. De amikor már ott volt a kés a kezemben, mindig eszembe jutott a lovam. Hogy nem tehetem ezt vele. Neki nincs rajtam kívül senkije, szüksége van rám. És hogy ha mást nem is, de őt a világon mindennél jobban szeretem. Szóval végül is kikerült a kezemből az a bizonyos kés. És tulajdonképpen azóta is minden nap kicsit megmenti az életemet. :)

tavaly rosszul este le róla,beestem a két első lába közé és átugrott felettem,de szegény így is mellkason rúgott,ha akkor kicsit is hibázik ott halok meg így is a mentő vitt el......Azt hozzáteszem, 3 éves csikóról van akiről akkor estem először nem ijedt meg és meg is állt és várt rám.

persze, rosszul lettem lovaglás közben, egyedül voltam terepen, és napszúrást kaptam, a ló visszavitt a lovardába, a lóra ájultam, a következő emlék, hogy a kórházban keltem fel és első kérdésem, hogy mi lett a lóval