Nektek mi a fontosabb? A lovak lelke, vagy az eredmények?

A szabad idomításnak van előnye és hátránya is. Az, hogy mi rossz és mi jó magadnak kell eldöntened.

Szerintem a "szabad idomítókkal" az a baj és itt nem arra gondolok, aki komolyan foglalkozik vele, hanem azokra akik a tipikus divat majmok. Megtetszik egykét dolog és húú micsoda idomár leszek.

Az nem baj, hogy nem tudja a lovát mindkét kézre normálisan futószárazni, de tanítja integetni...

Az én lovam pl füttyszóra jön, ha nem lát akkor is, na és?

Annak legalább van némi haszna. :D

A kötődés és a versenysport nem zárja ki egymást, sőt, sokkal jobban tud teljesíteni az a ló, amelyik szereti a gazdáját. A szeretethez pedig a szabadidomításnak semmi köze.

Díjugratásban, díjlovaglásban, militaryban sem csak eszköz a ló, sőt. Biztosan van kivétel, de azért elmégy egy military versenyre, megnézed az ottani lovakat-lovasokat, egyértelműen látni fogod, hogy ott bizony nagyon is szeret i egymást ló és lovasa. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy elmegyek egy távlovagló versenyre és úgy nyerem meg a 100km-t, hogy a lovam nem szeret. Ha nem szeret, nem is nyerjük meg. Hatalmas egymásrautaltság, teljesítőképességek határának feszegetése van ott ló és lovas részéről, ezt nem lehet megcsinálni csak akkor, ha nagyon jó a kapcsolat. Futottam már 10 km-t a verseny vége felé, mert éreztem, hogy a lónak szüksége van a pihenésre. Együtt futottunk, a szárat sem fogtam a nyakába volt dobva, a ló mégsem mozdult el mellőlem egy centit se, ott ügetett mellettem.

Számomra fontos az eredmény, de azzal együtt, hogy a lovam boldog. Ha az ő boldogtalansága lenne az ára a sikernek, akkor nem csinálnám. De a kettőnek semmi köze egymáshoz. Lehet boldogtalan szabadidomított lovad és lehet nagyon boldog sportlovad.