Hogyan lehet leszoktatni egy elrohanós lovat az eszeveszett vágtákról?

az előző nem tudom eldönteni, hogy vicc akart lenni, vagy tényleg elhitte, hogy ilyen van (na adj isten tényleg csinálnak ilyet...)

én annyit tudok tanácsolni, hogy legalább 1 évig egyáltalán ne engedd gyorsan vágtázni, csakis lassan! amint kezd gyorsítani ha lassú vágtát nem tudsz tőle kérni, akkor visszaeszed ügetésbe. nem tudom mennyire komoly a helyzet, ha amint vágta van úgy elvisz, hogy közöd nincs hozzá, akkor egyrészt az életveszély, de akkor mindezt réten, szántóföld mellett csináld, hogy ha para van, kiskörre tudd venni.

lassú vágtához úgy is szoktathatod, hogy ha tudsz mással mész és szűkebb erdei utakon ő megy elől, te hátul. lassan!

nem tudom mennyire tudsz lovagolni, semmiképp se könnyíts neki és minden vágtaugrást kövess le, kb mintha minden vágtaugrásnál épp beugratnád vágtába, az ütem végén a derekaddal megfogod.

ne tépd a száját, mert azért is rohan, próbáld derékból akadályozni a gyorsulást, ha pedig kezd elszállni az agya, akkor visszaveszed ügetésbe.

sok sikert, menni fog! és tényleg mondom, legalább 1 évig tilos elereszteni, tilos hagyni neki, hogy olyan tempót menjen, amit ő akar! csak lassan! és ha már megy a lassú, akkor is csak néha szabad megereszteni!

Amit az első írt, ha valós is puszta brutalitás és ...inkább nem folytatnám. A második válaszban már legalább vannak hasznos információk. Bár, ha hiányosan vagy rosszul van belovagolva, akkor igazából ezek sem jelentenek megoldást.

Például, ha egy szűk erdei ösvényen megindul, ott nem fogja kis körre vinni...

Az egy dolog, hogy vegye vissza ügetésbe, de ha nem tudja megfékezni, valószínűleg ügetésbe se tudja vissza venni, nem?:)

Megpróbálhatod esetleg alaposan lefutószárazni előtte.

Mondjuk nem írtál lényeges információkat amik segíthetnek tanácsot adni. Pl. milyen szinten állsz, a ló hol tart, ménesben van e, stb.

A belovagló nem megoldás, ha a lónak vannak hiányosságai, mert ha benned is vannak hiányok, akkor lehet, hogy 2-3 hónapig jó lesz a ló, de utána megint csak vissza eshettek.

Nem feltétlenül kell edző, egy valamire való lovas sincs a közeli településeken? Azt azért nem hiszem. :)

2-es vagyok. kedves 3-as! külön kiemeltem, hogy olyan helyen próbálkozzon, ahol kiskörre tudja venni, vagy ha van másik lovas is, akkor szűk úton vágtázhatnak úgy, hogy a másik van elől.

egyébként meg egy "elrohanós" lovat miért ne lehetne visszavenni ügetésbe? akkor gondolod, hogy egyszer beugratja vágtába és onnantól hazáig vágtázik? az első lovam ilyen volt, mint utólag kiderült az előző helyén csak csutka vágtában közlekedtek vele, nem is ismerte a lassú vágtát. meg lehetett fogni ügetésbe, csak lassítani nem lehetett (egy darabig, aztán megtanulta), mert vagy ügetett, vagy ezerrel vágtázott.

örülök, hogy találtál a válaszomban hasznosat, ellenben a tiédben nem volt semmi, mert csak az én válaszom fikáztat és írtad, egyetlen tanácsod az volt, hogy futószárazza le, holott az egy "elrohanós" lovon nem segít, annak akkor van csak értelme, ha tele van a ló nagyon és futószáron kieresztik a fáradt gőzt (bár szerintem az nem megoldás, legfeljebb időleges tüneti kezelés, de nehogymár egy lovat minden lovaglás előtt le kelljen futószárazni...)

most én sem írtam jó tanácsot, hiszen azt már megtettem.

még annyit hozzátennék, hogy a legtöbb változást idomító munkával tudnád elérni, de az se derült ki, hogy erre van-e lehetőséged (karám), ott jobban és nyugodtabb körülmények között, nagyobb biztonságban meg tudnátok tanulni a lassú vágtát.

Nem tudom, mennyire jól idomított a ló és azt sem, te milyen szinten lovagolsz. A kétszer tört zablát lecserélheted normál egyszer tört csikózablára, valamit segít az is.

Van egy módszer, csak jó lovas alkalmazza, mert van benne veszély, és csakis nagyon biztonságos terepen (talaj szempontjából, meg fontos az is, hogy jól belátható terep legyen, ahol nem nagyon jár autó. Az is fontos, hogy csak jó kondiban, egészséges lábakon álló lóval csináld meg, nehogy baj legyen. Elindítod a lovat vágtába (azért amennyire lehet, próbáld kontrollálni) és vágtáztok, vágtáztok. Amikor a ló már kezd fáradni és venne vissza ügetésbe, akkor hajtod tovább, azzal a jelszóval, hogy te akartál vágtázni, hát akkor vágtázzunk! Minél inkább megállna, annál inkább hajtod tovább. Azért is fontos, hogy jó lovas csinálja, mert figyelni kell, hogy csak a fáradtság miatt akar megállni a ló, vagy valami fájdalma van, meghúzta a lábát, akármi. Mert ugye ebben az esetben bizony meg kell állítani azonnal.

Ha minden jól megy, a ló felfogja, hogy nem érdemes rohanni, mert lesz még lehetősége bőven szaladni, többet is, mint jólesik.

Kedves 2!

Úgy érzem egyáltalán nem fikáztalak...Csak kifejtettem a véleményem.

Tudom, hogy azt írtad, hogy olyan helyen ahol lehet és épp ezért írtam, hogy mivan ha...mivel ez se megoldás így. Pont erről kellene, hogy szóljon az egész, hogy bármire felkell, hogy készülj. Vagy akkor mindig nyílt mezőkön lovagoljon csak?-.-"

A futószárazást azért írtam, mert így azért veszélyes is lehet. Egyébként nem egy olyan lovat láttam már aki nem volt megfelelően képezve és mivel mást ott sem tudtak vele kezdeni (belovaglás terén való tapasztalat és pénz hiányában) így maradt a futószár.

Ettől eltekintve én a futószárazást úgy szándékoztam írni, hogy kezdjen el vele futószáron dolgozni és ott érje el, hogy megfelelően dolgozzon a ló.

Az elrohanás visszavétele...tán csak nem kiemeltem, hogy lényeges infókat nem írt le a kérdező. Itt a korát se tudod...Egy képzetlen, pörgős lovat egy esetlegesen 30-40 kilós kisgyerek nem fogja neked vissza venni ügetésbe, ha nincs megfelelő képzettsége...Úgy elviszi mint a huzat.

A bunkó hangnemedre meg nem is reagálnék.

Nekem Gabka77 tanácsa vált be. Elrohanós telivérem volt, aki csutka vágtában közlekedett, én meg legtöbbször csak úgy lobogtam utána. Kerestünk egy szép sima mezőt, ami addig tartott amíg a szem ellát, és hajrá. Én szerencsére tovább bírtam, mint ő, és csak hajtottam, hajtottam. Azt hiszem, kétszer kellett megcsinálni összesen, azóta nyugis, lusti, engedelmes telivérem van, mindennek már lassan 10 éve. Ha nem engeded pihenni, mikor elfárad, te kerülsz ki a helyzetből dominánsan, és meg fogja tanulni a ló, hogy az eszetlen rohangálásnak nincs értelme. Sajnos a kivitelezésben azonban vannak kényes körülmények. Például, a ló és lovas egészsége mindennél fontosabb, ne menj bele ilyen játékba, ha nem vagy profi lovas, bármikor ugorhat egyet a ló, gyorsvágtában nehéz kiülni, és vagy 5 métert fogsz repülni. Arra is kell figyelni, hogy "megbízható legyen a mező", ne legyenek rajta nyúlüregek, meg ilyemsi. Szerintem ez a legcélravezetőbb megoldás, mert ha sikeres vagy, akkor egy délelőtt alatt megoldod a problémát, de ha nem vagy biztos magadban, vagy a lóban, akkor inkább ne vágj bele. Jól írták, ismerni kell a lovat, és azonnal megállni, ha mondjuk fájdalma van.

Ha ezt nem vállalod be, akkor marad az idomítómunka lovardában. Ezt szerintem akkor is kell, ha csak terepes vagy, mert itt tudod kijavítani a lovad mozgáshibáját, gyakorolod a támaszkodást, egyáltalán nem baj, ha mondjuk egy évig csak ezt csináljátok. Én eredetileg távlovas vagyok, de a lóval bármikor letolnánk egy kezdő szintű díjlovas versenyt, mert szerintem a kiegyensúlyozott lovas-ló tudásához ez is kell. Szóval lovarda, ügető-munka, először futószáron, majd lovardában sok-sok vágtamunka, jó ló lesz ebből, egy tüzes, de engedelmes jószágból lesz az igazi eszményi társ.

nekem is telivérem van és nem arról van szó, hogy elvitt, de gyakran iszonyat mehetnékje volt és folyamatosan fogni kellett (pedig hatalmas legelőn ridegtartásban volt). én is próbáltam gabka módszerét többször is, de sosem jutottam el arra a pontra, hogy a ló lassulni kezdett, pedig egyszer 15 km-t mentem egy huzamban vágtában, a végén egy hegycsúcsra értünk fel (házak közé), onnan már nem volt hova vágtázni... szóval nem minden lónál válik be ez a módszer sem, az enyémnek nagyobb büntetés, ha nem engedem menni és akkor értékeli a lassabb vágtát is.

nálam az volt vízválasztó, amikor elkezdtem vele túrázni, 120 - 150 km-eket mentem (2-3 nap alatt) és azóta mikor elindulunk nem tudhatja, hogy most 60 km-t megyünk, vagy csak egy órát bolyongunk a környéken.

egyébként az se mindegy, hogy mindig ugyanott, vagy mindig máshol szoktál vele vágtázni. mindkettőnek megvan az előnye és hátránya is. ha bevett vágtaszakaszaitok vannak, akkor ott még nehezebb lesz megfogni, ha egyszer nem akarnál vágtázni és könnyen elragadja a hév, viszont előnye, hogy a végén, ahol mindig meg szoktatok állni, valószínűleg megáll.

ismeretlen helyen, vagy olyan helyen, ahol nem szoktál vágtázni vele jobban meg vannak szeppenve többnyire.

ja és még egy tanács! kellő bemelegítés után inkább úgy oszd el a vágtákat, hogy kevesebb jusson hazafelé, hazafelé mindig jobban sietnek.