Félénkebbek a mai lovak?

A rendőrlovakat, csatalovakat éveken keresztül szoktatták, szoktatják a váratlan zajokhoz és ingerekhez. Egy átlag mezei iskolalovat nem. Ez olyan, mintha azzal példálóznál, hogy egy rendőrkutya képes leszerelni egy fegyveres támadót, a te Morzsi kutyád meg miért nem.

Öregapám gyerekkorában szőrén tanult lovagolni, ha leesett, hát leesett, esetleg kapott egy anyai pofont, amiért összekoszította magát. Azért ma már más világ van.

Ma az elsődleges szempont a biztonság, a gyerekekbe beleverik, hogy a ló egy ijedős állat (zsákmányállat, a méretétől függetlenül), így sokkal inkább elkerülhetőek a balesetek, mint ha arra apellálnának, hogy a lovak talán nem ijednek meg a hátuk mögött rohangáló gyerekektől.

Vannak alapvető szabályok, amiket be kell tartani egy állat társaságában. Egy idegen kutyának nem bámulunk a szemébe és nem nyúlunk feléje. Lehet, hogy nem harapna, de a saját bőrünket kockáztatnánk. Nem mászkálunk a ló mögött, mert megijedhet bármilyen zajtól vagy mozgástól és kirúghat. Nem is feltétlen ránk, csak úgy vaktában. Állatok társaságában mérsékelt hangerővel beszélünk, hiszen sokkal jobb a hallásuk, mint a mienk, ennyit igazán megtehetünk a jó közérzetükért.

Ez nem félénkség, gyávaság a lovak részéről, hanem ösztön, a természetük alapvető vonása, hogy meneküléssel reagálnak az ijedtségre.

Saját bőrömön sikerült megtapasztalnom, milyen egy ijedt ló... Lovardában valahogy a paci mögé kerültem (életem első lovaglása volt), és valamit odakiabáltam barátnőmnek. Az addig bambulva álldogáló állat abban a pillanatban kirúgott, 20 centire a fejemtől csattant a levegőbe a hátsó patája. Ha egy kisgyerek áll ott, és eltalálja a sziklakemény lópata, a gyereknek konkrétan nem maradna feje.

A lovardákban így előzik meg a baleseteket, hiszen a ló zsákmányállat, hamar megriad, valamint nem lát a háta mögé. Teljesen természetes reakció egy ló részéről, ha ijedtében kirúg.

Azóta nem ültem lóra, inkább gyönyörködöm bennük. :D