Ha lesántulna a lovad akkor eladnád?

Ez abszolult célfüggő . Ha pl versenycéljaid vannak és sportolsz akkor nyilván nem éri meg tartani egy alkalmatlan lovat. Ilyenkor az a leghumánusabb ha keres az ember neki egy családot,tanyát ahol élete végéig egy legelőn legelészhet ,díszállatként.

Ha csak azért tart valaki lovat h hobbiból,és másodlagos a sportolás,lovaglás akkor meg a megtartás az opció és élete végéig elfogadni ahogy van.

nem hiszem, nem tudnék megválni egy állatomtól sem,akit egyszer magamhoz veszek,róla gondoskodok élete végéig.

de mint írta az egyik hozzászóló,hogyha nem megoldható,akkor keress neki olyan helyet,ahol jó helye lenne. nehéz ügy,de lovasként csak vannak ismerőseid,akiknél tudod,hogy jó helyre menne,tényleg nem terhelnék stb

Ami szent az nem eladó...

Egy olyan lónak aki mondjuk évekig a hátán cipelt szerintem kijár annyi hogy nem válok meg tőle csak azért mert nem lovagolható.

Akinek a lószeretet egybefügg a lovaglással az nem is a lovat szereti hanem a lovaglást. Egy igazi lovasembernek a lovaglás csak másodlagos... egy lovat ne csak azért tartsál már hogy lovagolhass...

Attól függ, hogy milyen jellegű a betegség, sántaság. Attól, hogy nem lovagolom, még lehet neki szenvedés a puszta lét is, és kétlem, hogy az emberségesség jegyében hagyni kéne, hogy lóhoz méltatlanul, fájdalmak között, három lábon ugrálva tengese az életét.

Igaz, ez nem eladást, ez altatást jelent - ha olyan a helyzet. És pokolian sokáig tartó depressziót...

A ló nem úgy kötődik, mint az ember, vagy épp egy kutya, macska. Gond nélkül tud alkalmazkodni egy "új méneshez", új emberekhez, akik ugyanúgy szerethetik.

Épp csak egy lovagolhatatlan lovat aki megvesz, az sokszor nem szeretgetni akarja.

Van ami megfizethetetlen..

Tapasztalatból tudok beszélni, doki az első látogatáskor azt mondta hogy ide csoda kellene, hogy újra lovagolható legyen. Viszont egyértelmű volt, hogy elkezdjük a kezelést, nem volt kevés pénz, de érte bármit.. Pár hónap elteltével újra lovagolni tudtam, persze csak keveset és nem megerőltető feladatokkal.

Egy percig sem fordult meg a fejemben, hogy eladjam vagy lemondjak róla. Sem akkor sem azóta és bármikor újra megtenném érte.. ha már nem lesz lovagolható akkor is boldog éveket biztosítok neki.

Az ember a gyerekét se adja el, ha megbetegszik, meg a szüleit se altatja el ha már öregek.

Az vegyen lovat aki igazán szereti és ha már egy ló a tiéd és évekig "dolgozik neked", akkor kijár neki annyi, hogy gondoskodj róla élete végéig. :)