A szilvásváradi lovak miért lettek hirtelen ilyen ismertek és felkapottak?

A fideszeseke, azert nyomjak, mintha muszaj lenne mindenhol:

[link]

Hirtelen?

Ujszulott vagy? :-)

Mar bocs, de a 80-as evekben is nagyon hires volt es elotte is :-).Igaz en alfoldi varosi paraszt vagyok, biztos azért voltam gyerekkent is kepben a hires lovas helyekkel:-D.

Eleve a lofajta nagyon hires: "A lipicai valódi nemzetközi fajta, az egész világon elterjedt. 400 éve fajtatisztán tenyésztik, az 1800-as évek elején alkalmazott egyetlen arab cseppvérkeresztezéstől eltekintve idegen fajtát soha nem alkalmaztak tenyésztése során. A magyarországi állomány kiemelkedő genetikai értékével tűnik ki. Tenyésztőszervezete a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete"

Itt egy kedves elvaras a lofajtatol, igy sejtheto miert a bukkbe kerult:-)

Milyen viszontagságok után került a lipicai ló Szilvásváradra? A lipicai fajta hajnala az 1580-as esztendő, mikor I. Ferdinánd császár fia, II. Károly főherceg udvari ménest alapított a mai Szlovénia területén fekvő Lipicán (anno Lipizza). A ménes felállításának célja a bécsi udvar számára megfelelő minőségű fogat- és hátaslovak előállítása volt, mégpedig, mint ahogy a főhercegi döntés leszögezi: "Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek, kemény és köves talajon járjanak, ott, ahol kevés fű nő." A lipicai ló kialakulásában, a kor divatjának is megfelelve, elsősorban az andalúz, a nápolyi, az arab és a berber vér gyakorolta a legnagyobb hatást. Nem mellékesen ezek a lovak már abban az időben is magas tenyészértéket képviseltek, hiszen ez idő tájt a Földközi-tenger déli félszigeteiről, a Habsburg rokoni kapcsolatok révén, a legjobb minőségű lóanyag áramolhatott be Lipicára.

Szilvasvaradra meg mikor is kerultek? "A lipicai ménest a napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra menekítették, így alakult ki a mezőhegyesi lipicai jellegű állomány. Ezeket a lovakat 1876-ban Alsószombatfára költöztették, majd onnan 1912-ben Bábolnára. Innen kerültek az 1950-es években újra hegyi környezetbe, Szilvásváradra."

Magyarországra a XIX. sz. elején, a napóleoni háborúk elől menekítve került a lipicai ló. 1815-ig, majd tíz évig adott otthont Mezőhegyes a lipicai ménesnek.

Az időközben felszaporodott állománynak azonban csak egy része tér vissza az anyaménesbe Lipicára, a másik fele Mezőhegyesen marad, ahol továbbra is elkülönítve tenyésztik. Egy idő múlva a tápdús alföldi rögön a hegyi körülményekhez szokott lipicai ló tömegesebbé vált, kezdett megváltozni a fajta jellege. Ezt felismerve, már a dualista magyar állam Földművelésügyi Minisztériuma, egyetértésben a döntően ezt a fajtát használó erdélyi lótenyésztő társadalom igényével is, 1874-75-ben a Kárpátokba, Fogarasra helyezi a ménest. A hegyi körülmények nagyban hasonlítottak a fajta kialakulásának eredeti környezetéhez. Később azonban a közelgő világháború, és a nem teljesen megfelelő természeti adottságok arra késztették a lótenyésztés vezetőit, hogy a ménest 1912-től folyamatosan Bábolnára helyezzék át. Az arab ménes mellett felállított lipicai ménesben kitűnő körülmények és hozzáértő szakemberek várták a lipicait, és kezelték a fajtát. De a természetes környezetet, a hegyvidéket ők sem tudták pótolni. Hasonló problémák merültek fel, mint korábban Mezőhegyesen. Így aztán 1947-ben döntés született, amelynek alapján 1950-ben elkezdték áttelepíteni a lipicai ménest a Bükk-fennsíkra. Először egy csikónevelő telep kezdte meg működését Csipkéskúton, majd pedig 1953. január 22-én megalakul a Szilvásváradi Állami Gazdaság, mint a lipicai fajta törzstenyésztő gazdasága, a mai Állami Ménes­gazdaság Szilvásvárad "jogelődje". A ménes fő feladata az volt, hogy a lipicai lovat tiszta vérben génmegőrzés céljából tartsa és nevelje, amely cél azóta sem változott.

Olvass tovább: [link]

Így van. Ismertek voltak már régóta. Ma inkább a botrányok miatt hallani róla, mert a fideszesek már ott is tönkretettek mindent, amitől szép volt valaha Szilvásvárad.

80-as években táboroztunk az osztállyal Bélapátfalván, és természetesen voltunk Szilvásváradon is, és már akkor is híres volt a ménes. Többször is voltam ott azóta is, mert nagyon a szívemhez nőtt, de mióta Mészáros Lőrinc garázdálkodik ott is, azóta nem voltam, és nem is megyek oda soha többé.