Milyen gyakran párzik egy kandúr cica?

10, nem azért mondtál baromságot, mert a "bagzik" szó ne létezne, hanem azzal mondtál baromságot, hogy a "macskák nem tüzelnek".

A bagzás egy régies, népies kifejezés a párosodásra. Úgyhogy de, a nősténymacska is tüzel, még ha létezik rá más kifejezés, akkor is.

(Mellesleg a tüzelés szó ivarzást jelent, míg a bagzás a tüzelés alatti párosodást, így a két szó még csak nem is szinonimája egymásnak. Olvasd el a saját linkedet, amit küldtél.)

12, Bioszból egyes. Míg a macska a tüzelés alatt termékeny, máskor nem, addig az emberi ciklus esetén a menstruáció azt jelenti, hogy nem termékenyült meg, vagyis - ritka kivételtől eltekintve - az ovuláció és a menstruációs vérzés nem esik egybe, nem a vérzés alatt termékeny a nő.

Arra meg, hogy szerinted a szeretkezés és a párosodás egymás szinonimái, már reagálni is felesleges, nyilván te sem gondolod komolyan, hogy a macskák szeretkeznek...

11-es! Egy kis tájékozódás a magyar nyelvről! Érdemes elolvasni, még ha népies is, hiszen minél változatosabban tudod használni ezt a gyönyörű árnyalt nyelvet, annál gazdagabb a szókincsed, és jobban ki tudod fejezni magad. A macska azért bagzik, mert az ő viselkedése mást mutat az ivarzó időszak alatt, mint a ló, disznó, vagy kutya stb. viselkedése.

Gyimóthy Gábor:

Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,

Ím a kérdés felmerült:

Hogy milyen nyelv ez a magyar,

Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,

Mire képes a magyar.

Elmondtam, hogy sok, sok rag van,

S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,

A rengeteg árnyalat,

Példaként vegyük csak itt:

Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,

Mikor mondom, hogy megyek.

Részeg, hogy dülöngél nálunk,

S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál

Gyalogol, vagy kódorog,

S a sétáló szerelmes pár,

Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,

Nem üget, de csörtet – és

Bár alakra majdnem olyan

Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,

Aki fut, miért nem lohol?

Miért nem vág, ki mezőn átvág,

De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,

S ez épp úgy nem lebegés, –

Minthogy nem csak sánta biceg,

S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,

Vagy pedig, ha vágtázik?

És a kuvasz, ha somfordál,

Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,

A riadt őz elszökell.

Nem ront be az, aki betér…

Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,

Botladozó, mint halad,

Avagy milyen őgyelegni?

Egy szó – egy kép – egy zamat!

Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?

Száguldó hová szalad?

Ki vánszorog, miért nem kószál?

S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?

És ha motyog, mit kotyog,

Aki koslat, avagy kaptat,

Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,

S nem csak a jármű robog,

Nem csak az áradat rohan,

S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,

Ki „beslisszol”, elinal,

Nem „battyog” az, ki bitangol,

Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,

Sompolyog, majd meglapul,

S ha ráförmedsz, elkotródik.

Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,

Sündörög, majd elterül.

Ráripakodsz, elódalog,

Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,

Lézeng, ődöng, csavarog,

Lődörög, majd elvándorol,

S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,

– Elárulja kósza nesz –

Itt kóvályog, itt ténfereg…

Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,

Mikor tódul, vagy vonul,

Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,

Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,

Vagy miért nem lépeget?

Mindezt csak magyarul tudom,

S tán csak magyarul lehet…!

Akkor mégegyszer.

Bagzás= párosodás.

Tüzelés = ivarzás.

Nem. Ugyanazt. Jelenti. A. Két. Szó.