Mennyi időbe telt mire a kölyök macskád feloldódott és nem csak bújkált a lakásban?

Bár az enyém egy nagy kivétel, de érdekességnek írom. Korábbi macskáim nem ilyenek voltak.

Utcáról hoztam haza, kölyök, elhagyatott helyen, volt kint valami tál, valaki etette, de amennyi bolha és féreg volt benne (csont sovány volt de baromi nagy hassal, és kölyök volt, tehát nem vemhes) nem élt volna túl sokáig szegénykém. Pont kutyát sétáltattunk, de nem félt, csak sírt, megfogtam, mindent engedett, végig a kezemben volt, nem próbált menekülni, amikor haza értünk és elengedtem a házban úgy sétálgatott (volna, mert nem sokat haladt a bolháktól), mintha mindig is nálunk lakott volna. Megfürdettük bolha irtó samponnal, mert csak az volt itthon, és csak másnap tudtuk dokihoz vinni, de arra pont jó volt, hogy kevésbé csípjék a bolhák. Evett, játszott, simogattuk, feljött az ölünkbe az első naptól kezdve, tényleg nem találkoztam még ilyen macsekkal, tényleg, mintha mindig is velünk lakott volna. Elképesztő.

Nálunk első éjjel már a kölkem ágyában aludt :-D

Másnap nem volt otthon a gyermek, így - értelemszerűen - az én ágyamban aludt :-D

Nagyon hamar, második nap már jött hozzánk. Igaz, ő egy jól szocializált, lakásban, gazdiközelben tartott. Egy kóbornál azért más a helyzet, ők sokkal több traumának lehettek kitéve, mire befogadja őket valaki.

Te nagyon jól haladsz, nem lesz itt semmi baj. Természetes, hogy az első időkben félősebb, ez hetekig is megmaradhat akár.

Letettem, azt mászkált.

Nem bújt el sehova, mindent megnézett, azután pedig ahová mentem, oda jött utánam ő is.