Kérlek, adjatok tanácsot, ma vagy holnap valószínűleg, el kell altatni a cicàmat, ès fogalmam sincsen, mit tegyek, hovà temessük?

100 ezer talan nem, de olyan 30 ezer tuti lesz.

Sajnos ennek ara van, meg ugye el is jonnek az allatert, ki is szallitjak utana a hamvakat, stb, ez is benne van.

De ha nem tudod kifizetni, nem tudod, ennyi. Akkor eltemeted valahol a kertben.

Amugy en amit mar banok, hogy nem tettem meg, az az, hogy a kutyam szorebol nem vagtam le egy darabot. Tudom, hulyen hangzik, de vannak mar olyan kisvallalkozok, akik emlektargyat keszitenek az allat szorebol ( pl kis kep, nyaklanc, karkoto, akarmi) es ezt nagyon sajnalom, hogy kihagytam, jo lett volna igy utolag. A hamvasztas sajnos nalunk se johetett akkoriban szoba, igy nem maradt a kutyambol semmi olyan megfoghato. Jo persze, a nyakorv, poraz, ilyesmik, de az mas kicsit.

Nekem tavaly 53 ezer volt a hamvasztás + eutazánia úgy, hogy a hamvasztást az állatorvos intézte.

Megmondom őszintén, én nem maradtam ott a macskával végig és sokkal jobb volt. (előtte egy másikat altattatam úgy, hogy végig vele voltam) Ehhez a tavalyi altatotthoz nagyon kötődtünk, öreg volt, az életünk összes mérdföldkövénél velünk volt, stb. Azért lett hamvasztva, mert felboncoltattuk, hogy az orvosok biztosak lehessenek benne, hogy pontosan mi volt stb. és így esetleg a későbbiekben hozzá tudjunk járulni más macskák kezeléséhez, diagnosztizáláshoz. Szóval a szétszedett macskát nem akartam hazavinni eltemetni.

Én addig maradtam vele, ameddig meg nem kapta az első altatót, amitől mélyen elalszik és már nem érez semmit. Kérdezte az orvos, hogy végig akarok-e maradni, de azt mondtam nem. Azt mondta, hogy egyébként szerinte is úgy a legjobb. Beadta az injekciót, mindneki kiment, pár perc múlva visszajött, mondta, hogy most már nem hall, nem érez és nem lát semmit kérek-e még egy kis időt, mondtam, hogy nem és eljöttem.

Így is megviselt, volt aki pl. csodálkozott ismerős, hogy csak úgy otthagytam és nem voltam vele a végéig stb. de most mire lett volna jó, ha kínzom és szadizom magam azzal, hogy figyelem, hogy mikor hat a második injekció és na már mér tényleg teljesen halott stb. stb.

Később aztán értesítettek, mikor a hamvakat visszavitték.

Szerintem legközelebb is így fogom csinálni, ha szükség lesz rá, előtte egy rövid időt nálam lévő macskát kellett altatni mert sok erőfeszítés ellenére menthetetlen volt a mája, na azzal végig ott voltam, de rémes volt.

Ez nem olyan, mint mikor fogod a nagyanyád kezét haldoklás közben és megnyugszik a jelenlétedtől, ezek állatok, akik normális esetben leginkább elvonulnak egy bokor alá meghalni, de nem is hagyják őket haldokolni, hanem egyszerűen elaltatják őket úgy, hogy minden érzéke kikapcsol és semmit sem tud a világról, majd ezután fogják végképp elaltatni. Ha addig vele vagy, míg már nem hall, nem lát és nem érez, az bőven elég, szerintem felesleges önkínzás végig nézni a másodikat, a macskán nem segít, nem érzékel belőle semmit, csak magadat szadizod vele.

Ez szerintem nagyon nehéz kérdés, hogy mit csinálj vele és hol legyen.

Nem tudom hamvasztást nézted-e mennyi, illetve mennyiért száll ki az állatorvos. Nálunk pl. majdnem annyiért jött volna ki egy doki, mint amennyiért egy jobb áron hamvasztó szolgáltató hamvaszt...