Miatta nem tudom őket úgy szeretni?
Volt egy cicám, a legelső háziállatom volt. Nagyon nagyon szerettem őt, és ő is engem, mindig várt az ablakban, mikor jöttem haza a suliból. Érdekes, mert szinte minden nap más időben jöttem haza, de ő mindig ott várt. Velem aludt, ő ébresztett reggelente, abban az időpontban bújt mellém, mikor kelnem kellett. Szóval tényleg hihetetlen cicu volt. Egy nap nem jött haza, lelki beteg voltam, hogy hol van, mi lesz velem nélküle. Nyugtattam magam, hogy biztos csak el ment kicsit kóborolni, de többé nem jött, és nem várt engem az ablakban.:( Kb. 4éve tudtam meg anyutól, hogy elkapta egy rókacsapda, ők elmentek megkeresni mamával, és megtalálták, de nem tudták nekem elmondani. 10 éve halt meg, azóta van 2 cicám, de szégyen nem szégyen, nem tudom őket úgy szeretni, és nem is fogom soha. Imádom őket, szeretgetem, de mégsem úgy, ahogyan igazán kellene. A mindennapjaimra már rég nincs kihatással a cicám halála, rengeteget álmodok vele, és gondolok rá, de elfogadtam teljesen, hogy ő már nincs.:( Én ennek tudom be azt, hogy a mostani kettő iránt nem érzek akkora szeretetet.
Egyik nap megkérdezte barátnőm, hogy ha vissza kaphatnám a cicámat, de annak az lenne az ára, hogy a mostani kettőt el kellene altatnom,(csak ez a lehetőség élne) akkor elaltatnám-e őket. És kapásból rávágtam, hogy igen.:S
Azóta is borzalmas lelkifurdalásom van.:(
Van még valaki ilyen helyzetben, hogy elvesztette az állatkáját, és azóta nem tud olyan odaadással törődni a többivel?
24L
válasza:
válasza:Szerintem ne görcsölj ezen. Nyilván nagyon sokat jelentett számodra az a cica. Ne akard a másik kettőt is annyira görcsösen szeretni, ne várd hogy ugyan azt fogják neked nyújtani...! Ez olyan mint amikor valaki a jelenlegi párjában a régit keresi. Lehet hülye példa de én ehhez tudom hasonlítani.
Szeresd őket amennyire tudod, törődj velük amennyit tudsz/szeretnél és ennyi az egész.
ez így igaz. Sokszor van olyan a cicáimmal, hogy jajj menjetek már innen, most nincs kedvem...
Vele ilyen soha, de soha nem volt.
Sajnálom a kutyusodat:(
válasza:Én is így voltam az első imádott cicám halála után sokáig. Most van két cicám, mindkettőt szeretem, de az egyiket kb másfél év után tudtam annyira megszeretni, mint a régit (addig is szerettem, csak nem úgy, de ezt Te érted...), a másik még csak egy éve van nálunk, ő még nem tart ott, hogy annyira imádjam :)
A barátnőd kérdésére viszont én nem tudnék mit válaszolni... Már nem tudnék választani a régi és az újak közt.
Adj Magatoknak időt. Biztos közrejátszik az is, hogy tudat alatt nem mersz olyan szinten ragaszkodni hozzájuk, mert mi lesz, ha ők is elmennek egyszer.
válasza: válasza:Szia!:(
Ismerős a helyzeted sajnos.
Nekem is volt egy cicám Ő volt az első, aki bemehetett és bent aludhatott a lakásba.Őt elütötte az autó tavaly előtt.Azóta van 5 cicám, amilyenekre mindig is vágytam, és ha odabújnak hozzám, nem tudom sajnos azt a szeretetet viszonozni, amit ők éreznek irántam és én éreztem Cirmi iránt:(
Sajnos, ez ellen nem tudunk semmit sem tenni,el kell fogadnunk.=(
15:14 sajnálom a cicádat!:( Milyenek a mostani cicáid?
Nekem házi macskák. Mondták anyuék mikor elvesztettem Őt, hogy vegyünk egy fajtatiszta cicát, válasszak, de hát, mondtam is nekik, hogy nagyon aranyosak vagytok, de egy drága cica nem fogja őt pótolni csak azért, mert nemes. Számomra ő volt a legszebb, és leggyönyörűbb kis cirmos a világon:):(
válasza:Én vagyok a Cirmis:)
Ők is házicicák most, de ilyen hosszabb szőrűek.Igen, attól, hogy fajtiszta cica, attól még nem helyettesíti=(
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!