Hogy szoktassam le a cicust a harapásról?

Van egy befogadott cicám, aki gerinc sérüléssel, bénán érkezett hozzám, előélete, kora ismeretlen. Nagyon szelíd, kezes, harapás, karmolás nélkül tűrte a pisiltetést, szurikat, mindent. Az óta talpra állt, és már szinte észre sem lehet venni rajta, hogy mekkora traumán ment át fél évvel ezelőtt. Végig kedves, barátságos, dorombolós, játékos volt. Kb. egy hónapja viszont nagyon bedurvult. Jön hozzám dorombolva, és amikor meg akarom simizni rám ront, megharap, össze karmol. Ha figyelmen kívül hagyom, akkor is rám ugrik, belém harap. Az első próbálkozások játéknak tűnnek, de ha megpróbálom elküldeni, vagy bele megyek a játékba, akkor elszabadul a pokol. Mint egy vérengző fenevad nekem ront, púpozza a hátát, fúj, morog, és tovább támad. Hiába próbálom játékra cserélni a kezemet, az nem kell neki csak én. Ha felállok, akkor a lábam a cél. Próbáltam, hogy elkapom a grabancát, megvárom, még lenyugszik, és leteszem, de ettől csak még dühösebb lesz, és még durvábban támad. Most lehet, hogy kinevettek, de nem sok tapasztalatom van a maccsokhoz. Mit tudok vele kezdeni? Ez normális viselkedés? Még nem kezdett engem gyilkolászni, rengeteget játszottam vele (játékkal), most már nem tudok, mert ez nagyon fáj, és sokszor elég csúnya sérüléseket okoz. A cicus gazdi kereső, de hogy adjak örökbe egy olyan cicát, amelyik még engem is rettegésbe tart?