A macskám megbolondult. Miért?

Ha nincs ivartalanítva, akkor baja is lehet.

Ha a macskának fájdalma van, akkor előfordul, hogy mint egy bolond rohangál, harap. Csak ha nagyobb lesz a fájdalom, akkor fekszik.

Szerintem nézessétek meg, egy gennyes méhgyulladás az elején nem produkál külső tüneteket és a daganatok sem.

Nem mondom, hogy ez a baja, de szerintem vagy fájdalma van, vagy valami gond a hormonjaival.

Függetlenül a problémától, ne hozzatok le almot tőle kérlek.

Annyi, de annyi kóbor, kidobott macska van az országban, akiket a menhelyek sem befogadni, ellátni, sem gazdához adni nem tudnak, ne növeljétek a számot (kb. 2-3 millió!!!).

Ilyenkor szokott jönni a válasz, hogy de a mieinknek már most, a fedezés előtt vannak tuti, szerető gazdijai. Gondolj arra, hogy azok a tuti, szerető gazdik lehet, hogy örökbe fogadnának menhelyről is, így azoktól a cicáktól veszed el a lehetőséget.

Ha nem is akarjátok ivartalaníttatni, legalább ne hagyjátok, hogy befedezzék.

A felelős állattartás nem csak a gondozást, szeretet jelenti, hanem a többi, kóbor állattal való szolidaritást (a szaporodás megakadályozását) is jelenti!

Köszönet a menhelyen sínylődő gazda nélküli cicák nevében.

Na hát, ha nem szeretnéd növelni a számot, akkor egyszer SE tedd! Mindegy, hogy egyszer, többször születik 2-3-x kiscica, növekedik a macskák száma! Ez egyszerű matek. És lehet, hogy lesznek gazdik, de ha ők se ivartalanítanak, és az ő kölykeik gazdái sem??? Nem nehéz elgondolni... ezért vannak dugig a menhelyek, ezért kénytelenek visszautasítani, amikor a jó szándékú ember a télen, az út szélére kirakott doboznyi kölyköt szeretné menhelyre adni.

Ha állatorvos tanácsolta az egyszeri elletést, butaság. Nem szükséges szülnie! Felesleges költségekbe vered magad (külön, jobb minőségű étel a vemhes anyának; szűrés, hogy pl. nem FIP-es, AIDS-es-e, a kicsik etetése, oltása, féreghajtása...) TELJESEN FELESLEGESEN, mert a cicádnak nem lesz jobb, nem lesz boldogabb. Ő nem gondos családtervezésből szül, ő nem örömanya, hanem ösztönállat, akinek a génjeibe van kódolva a faj fenntartás.

Az én egyik cicám is produkált ilyeneket. Széttépte az újságokat, letépte az előszobafüggönyt, stb.. Amikor munkanélküli lettem, többet foglalkoztam vele és szép lassan elmaradt ez a viselkedés.

A fájdalomról meg annyit mondanék, hogy olyankor a cicáim annyira jellegzetes hangot adnak, hogy fel lehet ismerni, hogy fájdalmukban nyávognak. Bár ez elég ritka náluk, hála istennek

Az alomról meg annyit, hogy tényleg meg kell gondolni. Én csak olyanoknak adtam cicát, akikről tudtam, hogy imádják őket és nem pillanatnyi fellángolás. A mai napig tartom velük a kapcsolatot.

Jelenleg is van egy 7 hetes cicám. Már megvan a gazdája, aki megbízható, régi macskabarát.