Hogyan lehet a macskát leszoktatni arról, hogy felugráljon a konyhapultra, étkezőasztalra?

Valahol olvastam, hogy nevelési célzattal meg lehet próbálkozni a vizipisztollyal. Ha felugrik a pultra, csak oda kell neki spiriccelni egyet. Remélhetően ez a cica is utálja a vizet, mint a legtöbb.

Ja, hogy tél van, és ilyenkor nincs sehol vizipisztoly? Hát akkor kérni kell a patikában egy fecskendőt, tű nélkül, és azzal is lehet lődözni.

Azt hiszem pont itt a gyakorin olvastam egy kérdést, miszerint ugyanez volt a baj. Ott tanácsolta az egyik válaszadó a citromos vizet(?) ha jól emlékszem. A citromnak a szagát állítólag utálják.

Annál a kérdezőnél használt. Vagy citromot nyomott a pofijukba? Erre nem emlékszem. Ha sikerül megtalálnom belinkelem. :)

Ezt most találtam, bár eddig is ezeket javasoltuk, csak itt össze van foglalva.

"Nevelésük során legyünk kitartóak és határozottak. Az együttélés szabályaira a legelején kezdjük tanítani az állatot, a tiltásoknál járjunk el következetesen. Az erõszak és a büntetés nem vezet célra, sõt elérhetjük vele, hogy kapcsolatunk is megromoljon az állattal.

Büntetni csak azért a dologért lehet, amin közvetlenül rajtakapjuk, mert késõbb nem foga tudni, miért kap büntetést. A téves kommunikációval csak súlyos hibákat ejtünk, félreértések és rossz beidegzõdések keletkezhetnek. Maga a büntetés is igen kényes dolog. Egy életre elveszti bizalmát abban, aki bántja, ezt pedig nem akarhatja az a gazdi, aki egy fedél alatt, harmonikus kapcsolatban kíván élni macskájával. A fenyítésnek tehát kevésbé drasztikus, ám annál hatásosabb vállfajait kell választanunk.

Mivel érzékeik rendkívül kifinomultak, nagy hatással van rájuk, ha gazdájuk ilyenkor nem a szokott hangvételben szól hozzájuk, hanem keményebben, szigorúbban. Az ember mozdulataiból, elutasító viselkedésébõl is egyértelmûen érzik, hogy haragszik rájuk. Ez pedig inkább vált ki belõlük megbánást, mint egy esetleges verés, melynek kapcsán csak a menekülés és a bizalom elvesztése kerülhet szóba.

A szokottnál kissé erõsebb szorítások, durvább mozdulatok is hatásosak, ezekbõl egyértelmûen érzi az állat, hogy most nincs bocsánat, elnézés, hanem fenyítés folyik éppen. :-) Ilyenkor gyakran lehet tapasztalni, hogy a macska nem átall gõzerõvel dorombolni! Szinte elnézést kér és békít minket, miközben az járhat a fejében, hogy legközelebb megint megpróbálja, tehát kár a gõzért. De azért mi csak legyünk megint kedvesek és adakozóak az irányába. Az újabb "rosszaság" elkövetésekor pedig egyértelmûen lesi, hogy figyel-e a gazdi és sunyi módon garázdálkodik a tilosban. :-)

Gyakran használt módszer, ha a büntetés nem a gazditól jön. Vízipisztollyal, hangos dudával, konzervdobozba zárt kavicsok rázásával ijeszthetünk rá az állatra, amikor rajtakapjuk. A beidegzõdés néhány eset után a következõ: ha felugranék a kanapéra, valami ijesztõ történne. Persze az állat nem gondolkodik így, de a társítások: felugrás-negatív érzés (zaj, víz stb.) maradandóak számára."