Sziámi kandúr cicám alkalmazkodni fog és megbarátkozik a tényekkel?

Nem nagyon. Sziámi még emberek tekintetében is szeret egygazdás lenni. Ha így reagál, nem az osztozkodós fajta. Ha első szembesítésre nem volt barátságos kutyával, akkor én nagyon nem tennék mellé kutyát.

Persze, ha vérmérsékleténél és személyiségénél fogva nagyon türelmes kutyáról van szó, akkor van esély, hogy megkedvelteti magát. De azok nem a kistestű kutyák szoktak lenni, hanem a bernáthegyi és társai.

3 éves sziámi kandúr cicánk van. Nem egygazdás, szeret mindenki nyakán lógni.

A kutyánk 2 éves, az első 5 percben aggódott, de utána semmi gond nem volt vele. Volt nálunk vendég kutyus is, azzal sem foglalkozott. Tudja, ő az úr a házban! A leendő kutyusnak ne engedd, hogy kergesse, szépen meg fog vele barátkozni, én biztos vagyok! Majd meglátod, milyen nagyokat "bunyóznak" majd.

A sziámi kifejezetten igényli más macska társaságát, de jobb híján egy kutya is megteszi neki.

Ki van herélve? Sokat segítene, ha kiheréltetnéd. Már bőven ki lehet 7 hónaposan, különben is korán érő fajta.

Nem akarlak megbántani, de jobb lenne kiherélni. Ha a neten keresel neki mindenféle partnert, akkor hogyan garantálod, hogy olyan partnere lesz, amtől nem kap FIVet, FeLVet, FIPet, gombát, egyéb vírust?

A cicáknak nincs szüksége a szerelemre, annál több hátránya lehet. A tenyésztőknél az állományok szigorú és nagyon drága vizsgálatokon esnek át és nem érintkeznek olyan állatokkal, amik pedig nem, nemhogy pároztassák őket.

Nagyon sokan nem is tudják, hogy milyen betegségei vannak a macskáknak és a szexuális úton ezek nagyon könnyen terjednek. Kettő ellen még védőoltás sincs, de a FeLV elleni védőoltás sem 100%. Ha meg egyszer ezeket megkapja, akkor te azt észre sem veszed, csak akkor mikor már késő.

Szerintem a kiscicázást a tenyésztőkre kellene hagyni, akik garantáltan egészséges utódokat tenyésztenek, és emelett meggondoltan választják ki a párosításokat, nem egy egyszerű hirdetés alapján azt, akinek a gazdája kéznél van és kedves...

Azt még hozzá tenném, hogy nem elég, hogy a partner egészségesnek látszik. Az is lehet, hogy őt magát (még) nem betegítette meg, de tovább adja.

Egyetlen valamikor elvégzett teszt eredményre sem támaszkodhatsz meg arra, hogy "azt mondják" nem megy ki. Ha egyszer negatív, akkor pl. a gyorsteszt nem is olyan érzékeny, hónapokkal később ajánlott megismételni, mindeközben persze ugye ki kell zárni a fertőződés lehetőségét. De ha pl. valamelyik épp meghúzódik a csontvelejében, hogy majd később előjöjjön és megbetegítse, akkor van amelyik teszt ki se tudja mutatni. Egyébként ezeket az anyjuktól is elkaphatják, vagy ugye párzás során, nem feltételen kell ehhez kijárósnak lenni. De az is elég, ha kiül a teraszra és arra jön egy beteg ami elpüföli.

Persze, ez az élet a macskáknál, nem lehet őket légmentesen elzárni blablabla. Igazából lehetne, de nálunk is van a családban kijárós macska, amivel én nem is vitatkozok, erről kinek mi a véleménye. De azt nem értem, hogy ha az embernek van egy vélhetően egészséges szobacicája, akkor miért teszi ki ilyen kockázatoknak? Mert annak a macskának aztán édes mindegy, hogy mikor lett kiherélve, sőt minél előbb, annál jobb, a bosszantó szokásainak úgy nincs ideje kialakulni.