Próbálnátok az utolsó pillanatig életben tartani a cicátokat?

Elég fiatal, ezért mielőtt döntenék, elvinném egy másik állatorvoshoz is és kikérném a szakvéleményét. Ha azt mondaná, hogy szenved és jobb lenne elaltatni, akkor valahogy megpróbálnám elfogadni, bár nem tudom hogy.

Nagyon sajnálom, ami vele történt.

Én is nehezen hoztam meg a döntést a kutyámnál. Amikor még mozgékony volt, a kórházban úgy szólván letettek róla.

Egy hatalmas rákos daganat volt a jobb vállán. Azt mondták, hogy legfeljebb amputációval lehetne meghosszabbítani az életét, de ezt egy 13 éves kutyánál nem láttam volna értelmét. Utána még egy-két hónapig jól elvolt, akkor hoztam meg a döntést az altatásra, amikor egyszer csak felnyüszített és eldőlt. Aznap aztán már csak feküdt ide-oda, már a vizet is úgy kellett beleönteni a szájába. Az orvos csak másnapra tudta ígérni magát, de az utolsó este kevertem vízben oldódó kataflámot a vízébe, és nagy nehezen bele öntöttem a szájába. Életem egyik legszomorúbb emléke, 3 éve volt, de még ma is sírok ha eszembe jut. Nehéz döntés ez, de ha már nincs más megoldás, hidd el még jót is teszel. Azt tudom tanácsolni, hogy az utolsó pillanatig legyél vele. Mikor az én drágámat elaltatták, végig mellette voltam és simogattam a fejét. Éreztem, hogy tudja eljött a vég, elfáradt, feladta. De fontos volt, hogy érezze, szeretem.

El kellene menni egy olyan dokihoz akinek van Ultrahangja, röntgene! Meg kell ultrahangozni a veséket, és egy nagylabor! Ez a kettő mindent eldönt.

Ha menthetetlen akkor el kell engedni őt!

Ha menthető akkor pedig érdemes kikúráltatni.

Írj majd mi lett a cicáával.

5 évesen még nagyon fiatal cica. Így nagyobb az esély a felépülésére is. Szerintem is mindenképp vidd el másik állatorvoshoz, illetve állatkórházba. Én a helyedben mindent megtennék, hogy kiderüljön pontosan mi a baja és, hogy milyen gyógykezelések, lehetőségek vannak a felépülésére.

Semmiképpen ne add fel.

Ez a "ne hagyd szenvedni" dolog bizonyos esetekben megállja a helyét, de gyakran csak úgy ránézésre mondják olyanok, akik se nem állatorvosok, se nem a macska gazdái stb. Úgyhogy én ezen maximálisan fel tudok háborodni. Ilyet maximum akkor mondhat valaki, ha elmesélem neki, hogy az összes orvos azt mondta, hogy már nincs más lehetőség, de nagyon nem tudom rávenni magam. És ennek fényében segít meghozni ezt a fájdalmas döntést. De így...

Így simán csak bunkó. Ne haragudj, hogy ilyet mondok, de felidegesít, ha mások a pesszimizmusukkal és semmi rálátással megmondják a tutit.

Mindenképp vizsgáltasd ki és ha nem meggyőző a diagnózis, nem tudják, akkor menj tovább és keress másik orvost. Úgy semmiképp ne altasd el, hogy nem tudod mi baja és mit tehetnél érte. Lehet, hogy csak félrediagnosztizálta a doki és amúgy meg egy sima gyógyszerrel helyrejönni két hét alatt.

Nagyon szurkolok nektek, és addig ne hallgass az ilyen vészmadarakra... Majd ide is írd meg, hogy mi derült ki.

Kimondta az orvos, hogy veseelégtelenség? Készült vérvétel? Kreatinin, karbamid-szint?? Ha ezek kiugróan magasak és kezelésre nem javulnak, akkor sajnos nem sok remény van, a súlyos veseelégtelenség nem fordítható vissza, legfeljebb kezelhető, egy darabig.

Nekem 7 évesen halt meg ebben a cicám, 2-3 hétig próbálkoztunk kezelésekkel, de sajnos, hiába. Amikor már egy kis vért is hányt, meghoztam a döntést és az orvos is egyetértett. Szörnyű volt, de láttam már más súlyos betegségben szenvedő cicát, akit kb. egy hónapig próbáltunk gyógyíttatni mindenféle kezeléssel, de csak egyre rosszabbul lett. Ezt én nem kívántam az én cicámmal végigszenvedtetni.

Tudod, az orvos nem mondhatja azt, hogy nincs remény és altasd el, neki az a dolga, hogy mindent megtegyen. Így ne tőle várd a döntést, de azért kikérheted másik orvos véleményét is, ezt mindenképp javaslom.