Mivel tudnám könnyebbé tenni cicám utolsó napjait?

Igen tudom. Szüleim cicája volt. Sajnos 6 éve egy hónap leforgása alatt vesztettem el mind2 szülőmet, akiknek volt egy benti cicájuk.

Féltem, hogy nem fogja megszokni az új helyet, és nagyon értem sem rajongott, mindig anyukám ölében ült. De mintha tudta volna mi történt, együtt gyászoltunk, mindig odajött ha rossz pillanatom volt, puszit adott, dorombolt, mintha tudta volna, mi történt, és hogy én mit érzek.

Már hat éve vagyunk lakótársak, nagyon megszerettem(nem nehéz, mindig kedves bújós cica volt), nagyon nehéz elfogadni, hogy őt is elvesztem hamarosan. Borzasztóan fog hiányozni. 3 hete goltunk egy szimpla vizsgálaton, ahol a doki kitapintott egy csomót, és így derült ki a dolog... pedig nem is tudtam, hogy beteg, semmi jelét nem mutatta, még mindig fényes a bundája, kicsit nagyot hall, de nem süket, nem vak, még mindig olyan, mint egy fiatal macska, nem látszik rajta a kor, úgy néz ki, mintha még 6 évig velem maradna...mindent szeretnék neki megadni, amit csak lehet, a pénzt eddig sem sajnáltam tőle.

Arra gondoltam, hogy majd szeretném elhamvasztatni, és hazahozni a hamvait. Szerintetek ez nagyon morbid? Számomra nem az, de párom szerint igen...bár ő sosem szerette a macskákat és őt sem.