Ti is észrevettétek, hogy az a macska, akit ti neveltetek születésétől fogva sokkal hűségesebb, ragaszkodóbb, mint akit kaptatok vagy vettetek több hónaposan, évesen?

Én cicával tapasztaltam ezt, amit mondasz. Az anya cica, akit már felnőtt korában fogadtunk be, ő is nagyon kedves, jó fej macska, viszont a kölyke egészen más volt. Egyke cicaként született, és nagyon ragaszkodó volt, követett mindenhova, le se lehetett rázni. Megcsinálta mindig amit kértem tőle.

Kutyák terén viszont meg kell hogy cáfoljalak, szintén saját tapasztalat nyomán. Örökbefogadott, felnőtt kutyám van, aki már sok megpróbáltatáson ment keresztül, kóborolt, bántalmazták. Magamhoz vettem, és örök szerelem lett. Hozzám van nőve. Fejre is állna ha azt kérném. Senki másra nem hajlandó ránézni, ha én is ott vagyok. Ha elveszít a szeme elől, bepánikol, nyüszít, amíg nem vagyok itthon.

Nekem sokan mesélték, hogy a kis korától nevelt kutyájuk nem ilyen. Engedelmes meg jól nevelt, él-hal a parancsok teljesítéséért, viszont soha nem látják azt rajta, hogy úgy igazán imádná őket. Az én kutyám például nem is evett napokig, amikor elutaztam. Mástól az ételt se fogadta el. Én nála hűségesebb kutyát még életemben nem láttam.

De amúgy tudom, hogy van kivétel is, de általánosságban szerintem pont hogy a menhelyi kutyák a ragaszkodóbbak, mert nekik azelőtt hányattatott sorsuk volt, és mindennél jobban értékelik a gondoskodást és a szeretetet.