Egy macskának "mindegy" hogy ki a gazdája?
Egy maine coon tenyésztő barátom ingyen adott egy fajtatiszta kiscicát mert az süket volt.
Egy nagyon aranyos macska volt, a kutyáimmal nagyon jól elvolt, csak lakásban tartottuk.
8 hónapos volt, és az egyik este valószínűleg a kutyával együtt kiment az ajtón a kertbe.
Nem kerestem aznap, mert mindenfelé elbújt aludni, reggel meg jött,hogy kérjen enni.(és előhívni nem lehetett mert nem hallott)
Amikor másnap reggel nem jött, csak akkor vettem észre,hogy eltűnt.
Kereséseim ellenére nem lett meg, és azt gondolom nem is lesz.
Sajnálom, mert egy igazán jó fej cica volt, és szerintem amikor este kint maradt az első emberhez odament az utcán mert meg volt ijedve.
Biztos vagyok benne,hogy visszaadni nem akarják, hisz akkor már kiposztolták volna,hogy találták.(és nyakörve is volt, úgyhogy egyértelmű,hogy van gazdája, illetve szép, és jó súlyban lévő állat)
Remélem egy állatszerető emberhez került, aki nem tudott neki ellenállni.
Sajnálom,hogy így alakult, és remélem a macska az tényleg olyan állat,hogy leszarja ki eteti, úgyhogy bárkinél is van, jól érzi magát ott.
válasza:Igen.
Kutyaknak van gazdajuk, macskaknak munkasuk.
válasza:Van benne valami, de azert vannak kivetelek. Nekunk volt sok macskank, szulettek is nalunk, szerintem legalabb ilyen 15-20 macska ‘megfordult’ ott nalunk. Mindegyiket szerettem (amiket megtartottunk, mert amik szulettek azokat elajandekoztuk egybol), de megis gondolkodas nelkul ki tudok emelni egyet. O tenyleg nagyon aranyos volt, nem olyan, mint amit sokan gondolnak egy macskarol. Amikor elmentem ket napra otthonrol, nem volt etvagya. Amikor beteg voltam odajott es vegig ott volt. Sajnos eleg bena volt es beesett egy godorbe(fel meteres volt a godor, utcanban eppen csatornaztak) , de valahogy rosszul esett es eltorte a gerincet. Jo par napig allatorvosnal volt(bizakodtunk, hogy nem serult ideg, rendbe lehet hozni mutettel). Valahanyszor mentunk egybol felismert es felbenan probalt meg felallni(elso ket laba rendben volt) es utanunk jonni :’(
Majd pedig keservesen sirt minden egyes alkalommal amikor ott hagytuk.
Nagyon rossz belegondolni mai napig, pedig mar szerintem lassan 5 eve volt. Nagyon szerettem, es O is engem, ezt tudom. De ez egy a 15-bol..:D
De mar mastol is hallottam ilyet, de tenyleg ritka.
válasza:Hát hogyne :D
Ha már az első ilyen szépen kifejtette: szarul nevelt, falkavezér kutyának te csak a csicskása vagy, max. fel sem fogod. Ugyanez vonatkozik a macskára is, ha nem tudsz kötődést kialakítani nála, akkor nem vagy több, csak a lakótársa ő meg autopilóta üzemmódban él körülötted. A macska alapvetően nem társas lény, jól kell nevelni, hogy azzá váljon.
Nekem két macskám van, mindkettő imád, követ, ha kiengedem csak pár méterre megy el és teljes mértékben behívható mindkettő, nem csakhogy a saját nevükre hallgatnak, hanem megértik azt is, ha a másikról beszélek. Tudják és szépen betartanak minden szabályt, ismerik az "ül" parancsot és szót is fogadnak. Kiskoruk óta nem "emeltek rám" karmot, ha sokat macerálom őket akkor manccsal pofoznak, vagy finoman a szájukba veszik a kezem de nem harapnak meg. Ha ledőlök aludni mindkettő hozzám bújik, most is az egyik az ölemben van... ha pár napra elmegyek itthonról, a fiúcska, aki jobban kötődik hozzám, nem hajlandó enni, csak ül az ajtóban és vár.
Szóval az égvilágon semmi baj nincs a macskákkal, csak azok terjesztik ezt a hülyeséget, akik nem tudnak rájuk hangolódni, vagy azt várják, hogy majd maguktól behódolnak nekik az állatok. Ha az őseink is ilyen nyomik lettek volna, akkor most farkasok rohangálnánk körülöttünk kutyák helyett :D
Hogy a kérdésre is válaszoljak: ez megint csak kötődéstől függ. Ismertem olyan cicát, aki pár héten belül a gazdája után halt, pedig ott maradt mellette a bácsi, de nem, ő a nénit imádta. Egyszerűen már nem csinált semmit, csak ült az ablakban és várta a nénit, aztán egyszer csak elment és egy bokor alatt találták meg, nagyon szomorú volt :(
Azt te tudod, nálatok milyen volt a kötődés. A te cicád még kicsi, könnyen alkalmazkodik, lehet hiányozni fogsz neki de egy idő után megszokja. Ha tényleg elvitte valaki és nem baleset érte, ugyanis ez is benne van a pakliban, pláne ha nem hallja a veszélyt szegényke.
Talán neked kéne plakátolnod és nem várni, akkor egy fokkal előrébb lennél. Így elnézve nem volt olyan erős a kötődés, szóval gond nem lesz.
Persze, neked gondolom be is hozza az újságot a macskád, meg sört is hoz a hűtőből...szerintem az,hogy étvágytalan a macska ha nem vagy ott megint "beteges".(kutyánál is)
Bármi történik veled akkor az állat depresszióban haljon meg utánad, szenvedve?Na én így soha nem akarok állatot tartani.
Ha bármi bajom lenne azt szeretném,hogy egy jó emberhez kerüljön aki ugyan úgy szereti mint én, és annak a gondolata,hogy "utánam haljon" sokkal fájdalmasabb mint az,hogy más emberé legyen, és más "szeresse".
Szóval hozzám soha ne kötődjön egy állat ennyire.
Az én esetemben pedig kint töltött egy éjszakát, egyedül,süketen, úgy hogy soha sem járt kint.
Odament az első emberhez aki elvitte, mert egy embertől várta a biztonságot.
A környéket átnéztem, sehol sem találtam sem élve sem holtan.
A legközelebbi "nagy kutyás" ház messze van.Ha nem él maximum egy kertben tartott kutya téphette szét, és annak a gazdája eltemette, de erre nem sok esélyt látok.
Mi pedig kertvárosi részen lakunk, teli fekvőrendőrökkel az utca, nem száguldoznak itt.Maximum direkt gázolhatták el, de akkor meg miért vitte volna el a halott állatot?
Arra sincs sok esély,hogy valaki az éjjel összeszedte az elhullott tetemet, kora reggel meg már kerestem.
válasza:#1, te inkább ne osztogasd, ami nincs, mindenkinek jobb lesz.
Nem, nagyon nem mindegy neki. Persze az olyan helyeken, ahol ki vannak bąszva a kertbe vagy tizen (ez kb. egyenértékű azzal, mikor a kutya ki van vágva a kertbe "házőrzőnek"), tehát semmi normális állattartási kultúra nincs, nem igazán alakul ki kötődés. Foglalkozás és személyiség kérdése. A macskák önálló állatok, gyakran jellemző, hogy maguk választják ki a gazdájukat.
válasza: válasza:Tizenéves. Felnőtt ember tudja értelmezni hogy mi az a kötődés :D
Sajnálom, hogy szeretnek a macskáim, igaz, lehettem volna kevésbé következetes és akkor csak félvad állat módjára tépnék egymást meg engem a területért, de azt lehet boldogságnak is nevezni. Végül is, úgy is lehet :)
Majd megmondom a macskának, hogy ne csípjen ennyire és egyen nyugodtan ha nem vagyok itt. Vagy felrúgom párszor, hátha akkor magához tér...
válasza:"Persze, neked gondolom be is hozza az újságot a macskád, meg sört is hoz a hűtőből..."
Itt meg látszik, hogy gőzöd sincs a nevelésről. Csak olyan dolgokat tudnak a macskáim, amit egy alap jól nevelt kutya is meg tud tenni. Nem retardáltak, csak önfejűek. Ha ki tudod vívni a tiszteletüket, akkor szeretnek és igyekeznek mindenben alkalmazkodni. Ennyire egyszerű. De ez már nem vonatkozik a kérdéshez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!