Egy papagáj akit kalitkában tartanak elfelejthet repülni? Nem felejtésre inkább fizikai okra gondolok. Esetleg gyenge szárnyak. Lehet hogy hülyeséget írok?

Amikor úgy döntöttetek hogy nem engeditek ki többet vennetek/csinálnotok kellett volna egy röpdét neki ahelyett hogy hagytátok szegény sok-sok évig szenvedni.

Valószínűleg elsorvadtak a szárnyizmai és még kitudja mennyi belső baja van a repülés hiányától. Ha mindennap több órát kint lehet és ha magától nem próbálkozik ráveszitek valahogy a repülésre idővel újra megerősödnek a szárnyai a repüléshez.

Igen, idővel és gyakorlással újra megerősödik, de nagyon kell majd figyelni rá, nehogy a próbálkozások közben megüsse vagy összetörje magát.

Ja, és tanácsos a csőrétől óvakodni, a rozella bitang erős madár, és szereti a csőrét használni. :-) A mi rozellánk hiába volt szelíd, néha azért keményen odacsípett, ha nem tetszett valami...

hát a o.társam tesójának van egy papagája.őt rendszeresen kiengedik régebbn sem repült most meg azért nem repül mert eltörte a ketrecbe a szárnyát.

neked annyit tudok mondani hogy nem olyan szerencsés a szárny edzés mert ha mondjuk sokszor megindítod hogy repüljön csak addig repül míg földet nem és de azt sem úgy csinálja ahogyéne így sérülhet a lába.

Osztálytársad tesójának csak gratulálni tudok. Egy rendesen, megfelelő méretű kalitkában tartott, rendszeresen megmozgatott papagáj nem töri el a kalitkában a szárnyát sehogy.

Igenis ki kell a papagájt engedni, nem szabad hagyni, hogy elsorvadjanak az izmai, és, ha ez azzal jár, hogy eleinte nem megy a landolás, és hamarabb fárad el, minthogy visszaérne, akkor ezzel jár. A gazdi feladata, hogy bebiztosítsa, hogy ne eshessen rá semmilyen veszélyes tárgyra, ne szorulhasson be semmibe, a papagáj feladata pedig, hogy eddze magát. Attól, hogy néha leesik, a lába nem fog eltörni, ha nem akad bele semmibe, és nem rémiszti az ember halálra ilyenkor, hogy addig meneküljön, amíg ripityára nem töri magát, mert az életösztön erősebb, mint a fájdalom (valami ilyesmi történhetett osztálytársad tesójának a papagájával is). Egy nyugodt madár, ha elfárad, tudja, hogyan kell esnie, hogy ne legyen baja. Pihen a földön kicsit, és visszarepül a biztonságos kalitra. És egy nyugodt madár nem verdes a kalitkában, nem töri ki a saját szárnyát.