Miért van a cinegének olyan sok fiókája, és miért van sokkal kevesebb a bagolynak? A lányom 2. -os köri könyvében van a kérdés.

Széncinege

Címkék: széncinege madárhatározó

Elterjedés:

Eurázsiai és észak-afrikai elterjedésû faj. Hazánkban mindenfelé költ, ahol természetes vagy mesterséges fészekodúkat talál.

Fészkelõhely: Optimális élõhelyei a lomberdõk, azok közül is elsõsorban az idõsebb tölgyeseket kedveli. Rendszeresen költ fenyvesekben, ártéri erdõkben, mezõgazdasági területeken, városi parkokban és kertekben is.

Költési idõ:

Az elsõ tojásokat az idõjárástól függõen április elején vagy közepén rakja le. Június elején a populációk egy része másodszor is költ. A másodköltések aránya annál kisebb, minél sikeresebb volt az elsõ költés.

Fészkelés:

Természetes vagy mesterséges odúkban költ, de megtalálhatjuk fészkét postaládában, fali üregben vagy vasúti rámpa rúdjában is. Az alacsonyabban levõ fészkelõhelyeket kedveli. A hím tél végén, kora tavasszal foglalja el a revírjét, és a költés ideje alatt védelmezi a fajtársakkal szemben. A revír nagysága a környezettõl függõen 0,2-1,0 ha lehet. A tojó egyedül építi a gyökér- vagy fûszál alapra sok mohából összehordott fészkét, amelynek csészéjét szõrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A tojások száma 6-13. A tojásokat általában naponta, a délelõtti órákban rakja. A kotlás az utolsó tojás lerakása elõtt 1-3 nappal kezdõdik és 14 napig tart. Csak a tojó kotlik, ha elhagyja a fészket, a tojásokat szõrrel takarja be. Az elsõ fióka kikelését követõen 2-3 napon belül a többi is kibújik a tojásból. Az elsõ költésbõl származó fiókák a második fészekalj kikeléséig a fészekodú közelében maradnak.

Táplálkozás:

A fiókanevelés idején legfontosabb táplálékát a hernyók képezik. Ezek közül elsõsorban a lombozatban élõket (kis és nagy téliaraszoló, tölgyilonca és a különféle bagolylepkefajok) kedveli. Sokszor megfigyelhetõ, hogy a nagyobb hernyók erõs kitines fejét lecsípi, és úgy eteti meg a fiókákkal. Pókokat is gyakran fogyaszt, fiókák táplálékából nagyobb számban kerültek elõ lombozatban élõ karoló- (pl. aranyos karolópók) és keresztespókok, valamint a talajon élõ farkaspókok. Ritkábban elfog egy-egy lószúnyogot, bogarat, szöcskét és poloskát is. Téli táplálékát bogarak, levél- és pajzstetvek, pókok, illetve különbözõ magvak alkotják. A széncinege a többi cinegefajhoz hasonlóan a lombkoronaszintben táplálkozik, de õsszel és télen gyakran keresi zsákmányállatait a talajon is.

Állománynagyság:

Mindenfelé gyakori fészkelõ. Megfelelõ fészkelõodúk esetén tölgyesekben hektároként 1-4 pár is költhet. A túl sûrû populációkban jelentõsen megnõhet a természetes ellenségek, az erdei sikló, a menyét és a nagy pele által elpusztított fiókák aránya.

Erdei fülesbagoly:

A költési időszak áprilisban kezdődik, de még májusban is tart, de enyhe teleken a párok már korában kialakulnak. Fészket nem építenek, előszeretettel használják az elhagyatott varjúfészkeket. A hím jelöli ki a területet, de a tojó választja ki az alkalmas fészket. A fészekből akár el is zavarja a tulajdonost. A fészek helye változó, lehet magasan lévő ágakon, vagy alacsony bokrokon is. A fészekaljában 4-6 fehér tojás található, amit március második felében vagy április elején rak le. A fészekalj pusztulása esetén költ később is. Ha bő az élelem, akár 4-6 tojásból is állhat a fészekalj. Ezeken 27-28 napig kotlik a tojó, az eleséget a hím hordja. Késő este azért kijön a fészekből a tollait rendbe szedni. A kikelt fehér pihés apróságokat a tojó melegíti. Az elején csak a hím látja el élelemmel a családot. A fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik. A fiókák szeme 5–7 nap után nyílik ki. Háromhetesen hagyják el a fészket. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. Egy hónapos koruk után tudnak repülni és szüleik egész önállósodásukig etetik őket. Fiókái fészeklakók.Szigorúan védett madár!!!!

röviden: a cinke, egy tojásrakás alkalmával kétszer annyi tojást rak le mint a bagoly, illetve néha duplán költ, mig a bagoly csak akkor költ kétszer, ha az előző fészekalj elpusztult. Hozzájárul az is, hogy míg a cinke hernyókat pókokat és egyéb bogarakat fogdoss, amik bőségesen rendelkezésre állnak, addig a bagoly pockokat egereket eszik, amiknél a sikeres vadászat aránya jóval kisebb...

ez a paraszti eszes gondolkodás... de biztos hogy a könyvben is benne van a válasz vlahogy... másnem a bagoly és a cinege leírásánál

Nem a kérdéshez:

Papagájokat tenyésztek. És néha eszembe jutott, hogy milyen fura is ez a természet. Míg egy kis hullámos papagáj pár volt, hogy 14 tojást is lerakott, és fel is nevelte a fiókákat. Addig pl. egy ara rak 3 at és akkor már örülhetsz.

A legkisebb rakja a legtöbbet, alig fér el rajtuk, a legnagyobbak meg a legkevesebbet.

más szaporodási stratégiát követnek.

2 van: a K (konstans) és R (reproduktív)

jellemzően minél kisebb egy faj annál több utódot hoz a világra lásd egerek... elefántok

Okai

a predátorok (ragadozók) száma: a baglyoknak kevesebb természetes ellenségük van, mint a cinkéknek

a táplálék rendelkezésre állása

és sok esetben az utódok gondozásbeli különbségek (bár ez már lehet hogy inkább okozat)