Kezdőoldal » Állatok » Vadállatok » Hogy is működnek ezek a...

Hogy is működnek ezek a párzási harc kapcsán?

Figyelt kérdés

Ugyebár tudjuk, hogy a párzási időszakban sok állatfajnál a hímek konfliktusba keveredhetnek egymással a szaporodás jogáért.

Egy konfliktusból az egyik példány kerül ki győztesként, viszont mivel egy ilyen közösségben jobb esetben több hím is van kettőnél, a többivel mi a helyzet? Lehetőség szerint minél több hím harcol egymással, minél több "kombináció" eredménye, hogy ki a győztes(ek, mert végül több hímnek is lehet joga a szaporodáshoz)?

Ha a végén csak egy hím lesz az abszolút győztes mind fölött, és csak elviekben neki lenne joga szaporodni, a többi hím sunyiban még így is szaporodhat a tudta nélkül? Meg ott van az is, hogy ha minél kevesebb hím kapja meg ezt a jogot, az adott közösség genetikai diverzitása így kisebb lesz, nem? Olvastam azt is, hogy a párzási harcok inkább akkor fordulnak elő, ha a nőstények száma viszonylag limitált, így viszont még kevesebb értelmét látom annak, hogyha csak kevés hím szaporodik.

Ezek lennének tehát azok, amik a téma kapcsán nekem homályosak.



2022. febr. 11. 13:17
 1/5 anonim ***** válasza:
100%

Életmódot, állatfajokat tekintve ez ennél jóval bonyolultabb, nincs rá "egy törvény" hogy minden csapatban elő állatnál így vagy úgy működik.


Szóval beszéljünk általánosságban.


A rendszer úgy néz ki, hogy van egy alapvető hierarchia, ami folyamatosan alakul az egyedek között, ez alapján dől el, hogy kinek jut a dúsabb legelő például. Ha valaki unja a helyét összeverekedhet a felette állóval, de alapvetően erre nem kerül sor, mert az erőviszonyok adottak, ritkán torkollik tényleges verekedésbe a rangsorkérdés. (Legtöbbször testbeszéddel, más kommunikációval rendeződik a dolog, a nagyobb kutya helyreteszi a kisebbet, mert mindkét állatnak nagy energiába kerülne a harc.)


Párzáskor azért jóval nagyobb a tét, az örökítésről szól a dolog, ami annyira fontos, hogy sok hím ilyenkor lefogy, mert minden erejét ebbe fekteti.


Alapvetően minden állatban van egy "önzőség", ami később altruizmusként is felfogható. Röviden: az ÉN génem öröklődjön (ezért vannak olyan fajok, ahol a nőstények között is harc folyik a vemhesülesert), az ÉN utódaim maradjanak fent (ez az altruizmus, utódgondozásos rész). Ezért verekednek, aki nem tudja örökíteni a génjeit, az egyenlő a sikertelenséggel.


A szelekció arra megy, hogy ki a legerősebb, legratermettebb, értelemszerűen annak a génjeit kell továbbvinni.


A diverzitás lecsökkenése csak a szigetpopulációkra jellemző, ahol nincs átjárás a csordák között, a harc pedig pont erre jó, hogy idegen, új hímek is átvehetik a csordában élő anyákat. Közben a legyőzött, vagy sikertelen hímek elhagyják a csoportot és új után kutatnak addig, amíg le nem tudják győzni az ottani "alfa-himet".


Tulajdonképpen ez az egyik legjobb módja a fajon belüli diverzitás megtartásának, hogy a hímek folyamatos vándorlásra kényszerítik. Pont akkor lenne homogenizálódás, ha adott populációban mindig ugyanazok a hímek és nőstények szaporodnának egymással, max X évi forgatással.

Ne feledjük, hogy a nőstények között nagy a diverzitás, ők csak 1-2 utódot tudnak létrehozni egy időszakban, míg egy hímen akár 10-20 borjú/csikó is múlik.


Ettől eltekintve igen, vannak olyan egyedek, akik a harc kimenetelétől eltekintve mégis beprobalkoznak. Általában a nőstények nem is engedik őket magukra, vagy maga az alfa akadályozza meg a párosodást, ha még időben odaér.

2022. febr. 11. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
100%

Ja, és a körmérkőzések nincsenek feljegyezve, mindenki bunyózik akivel csak akar, de általánosságban az omegák sosem kezdenek ki az alfákkal, azzal inkább csak a béták, gammák próbálkoznak - már ha így érthető mit akarok mondani.


Ezért van az, hogy a legtöbb ivarérett fiatal egyedet el is kergeti a csorda, hiszen még közel sincs azon a szinten, ahol lenne értelme kihivnia a főnököt. A többit lásd az előző válaszomban.

2022. febr. 11. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
100%
Nem feltétlen harcolnak egymással. Pl. zerge vagy a muflon már nem emlékszem, hajtotta több hím a nőstényt, a domináns elől, de volt egy aki volt a trükkös, szépen megfelelő pozícióban nézte az egészet, és mikor már elfáradt a többi hím a hajtásban, na akkor ugrott oda, és tadam a nőstény az övé lett.
2022. febr. 11. 14:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
Pl. óceáni berkekben van, hogy nősténynek álcázzák magukat a hímek, és így nem hajtja el a domináns hím a nőstény mellől, aztán szépen becsusszan. :D
2022. febr. 11. 14:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
Eltérő "kiválasztási" technikát alkalmaznak az egyes állatfajok, így nem lehet általánosítani. Közösségekről beszéltél... nagyon sok állatfaj nem él közösségben csak párzási időszakban "mennek ölre". Sok párharc el sem kezdődik, mert a gyengébbik fél felméri az erőviszonyokat és nem kockáztat. A közösségekben a domináns hím az éppen fogamzóképes nőstényt nem téveszti nagyon szem elől hogy a konkurenciát el tudja "hajtani", illetve a nősténynek is van "joga" választani. A gyengébb hím közeledése elől kitér, nem fogadja amíg az "ura" távol van.
2022. febr. 12. 03:11
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!