Szerintetek is az áldozatoknak több erő és harci kedv kéne a ragadozó visszaverésére ahhoz hogy megússzák hogy kaja legyen belőlük ?

Oké, jobban összefognak a növényevők meg minden. Viszont a ragadozók sem fognak tétlenül éhen halni. Alkalmazkodnának az új körülményekhez. Evolúció, tudod. Az ősantilop generációk alatt gyorsabb lett ,hogy lehagyja az ősgepárdot mert az mindig elkapta a túl lassúakat, viszont ehhez az ősgepárd is alkalmazkodott és ő is gyorsabb lett mert belőlük is csak az elég gyorsak tudtak túlélni s szaporodni stb-stb. Ez az oda-vissza hatás “eredményezte” azt ,hogy napjainkban milyen gyors mindkettő. Ugyan ez a séma akkor ha a növényevők jobban összefognának.

Ha meg valamilyen oknál fogva a ragadozók nem tudnának lépést tartani és kihalnának az szintén nem lenne jó. Ha nincs kontroll akkor a növényevők túlszaporodnak, felzabálnak minden kaját majd egy jó részük (egyes fajokból mind) éhen halna. Kiürülne jónéhány ökológiai fülke és újabb egyfajta “evolúciós robbanás” történne. Gondolom én, eddig ez volt a jellemző amikor kihalási hullám történt.

Egy darabig talán működne. Viszont ahogy a ragadozók egyre éhesebbé válnának, annál agresszívabban támadnának. Már nem lehetne őket elijeszteni.

Egy oroszlánfalkát meg szinte lehetetlen lenne megállítani.

De abba is gondolj bele, hogy nem lenne túl jó, ha a zsákmány győzne - ha nem tudják őket levadászni a ragadozók, akkor azok kipusztulnak. Emiatt a préda túlszaporodna, egy idő után meg már nem maradna növényzet, mert megennék az összeset, és végül ők is éhen halnának.

Szomorú, ha az oroszlán/gepárd/stb. elkap egy állatot, igen. De ez mind része egy körforgásnak.

Pontosan ezt teszik a prédaállatok. Ha nem tud menekülni, vagy érzi az erőt saját magában akkor szembefordul. A ragadozók nem a csorda közepét célozzák ahol eltapossák, hanem a szélén lévő legyengült példányokat (a borjakat általában próbálják a csorda közepén tartani).

Ha túl nagy a csorda, vagy nagyon összezár akkor távol marad. Keresi majd a gyenge pontot amikor lemarad egy állat, vagy kisebb csoportra válik (nem mászkálhat mindig együtt 50 példány mert egymás elől ennék meg a táplálékot).

Kafferbivalyok esetében sokszor van rá példa, hogy elkergetik az oroszlánokat. Az erősebb hímek állnak szembe az oroszlánokkal és egymást "fedezik", míg a gyengébb példányok középen maradnak. A falka sokszor fél napig, napig kergeti, üldözi a csordát, keresi a gyenge pontokat hogy tud leválasztani róla egy-egy gyengébb példányt.