Miért van az,hogy a sok vadállat elfogadja/eltűri az ember segítségét,ha bajban van?

Éppen ezért tartom egy ritka aljas dolognak, amikor evvel visszaélve az ember sunyi módon elvágja a torkukat.....

Nagyon is jól tenné a legtöbb állat, ha tartaná a távolságot az embertől.

Pl a macskák elég profik ebben, nem kevés idő, amíg kiismernek egy idegent.

Némileg gyermekded felfogás, ami a gyakorlatban nem is igaz. "Elfogadás" akkor lehetséges, amikor az állat már nincsen birtokában fizikai képességeinek és mintegy eltűri, elviseli bármely más élőlény, így az ember közelségét is.

"A kölykök anyaként tekintenek az emberre,aki táplálja őket" mondat sem igaz így általánosságban. A kölyökállatoknál a "bevésődés" bármely más élőlénnyel kapcsolatban is igaz, így akár az őket szoptató anyakutyát is anyjuknak tekintik a macskaféle ragadozók is, ha felnőve már testméretben és fizikai erőben messze meghaladják a "kutyaanyát". Madarak esetében etológusok részletesen tanulmányozták a dolgot, ott a tojásból kikelő fiókák az általuk először megpillantott élőlényt tekintik anyjuknak és ez a kapcsolat ivarérett madár korra is megmarad.

Hogyha kiszolgáltatott helyzetben van természetesen elfogadja.

Nyilván nem mindegy,hogy egy teljesen vadon élő állatról beszélünk, vagy pedig egy olyanról, ami emberek között nő fel.

Az is tény,hogy alapvetően csak néhány állat tekint az emberre zsákmányként.

Jó régen, de volt néhány mentett madaram, közülük egy vörösgém esete volt a legérdekesebb.

Nyár vége volt és egy csatorna menti erdőből hallottunk mély, erős hangú "kiáltást"

Némi keresés után találtunk egy fiatal vörösgémet, amelyik nem tudott repülni, és furcsa módon nem is próbálkozott felszállni, a vörösgémek nyár végén már fejlettebbek, mint ez a madár volt.

Az interneten terjedő, talán olykor a szándékos félrevezetést is bevállaló videók ( pl láthatóan szelídített állatot mentenek, amit a videókészítésért hoztak kelleketlennhelyzetbe) terjedt el tévesen hogy az állatok elfogadják a segítséget, türelmesen barátságosan várják, hogy az ember megmentse.

Ez nem.igaz.

Egy csapdába esett, bajba került esetleg még sérülést is szenvedett állat lehet nagyon kimerült, de próbál védekezni az emberben nem a megmentőt látja, hanem a veszélyt.

Az említett vörösgém is ki volt merülve, meg sem lehetett védelem nélkül közelíteni, behúzta a nyakát, és villámgyorsan, lándzsaként csapott a hozzá közeledő felé, ha azzal eltalál valakit, súlyos sérülést okozhat (a vörösgém ezzel a technikával vadászik).

Az egyértelmű volt, hogy baja van, a vörösgém nem erdőben él, és repülni sem próbált, ugyanakkor sérültnek sem látszott.

Nem is volt sérült, mint kiderült, egyszerűen fejletlen volt még, de próbált védekezni, le kellett téríteni, hogy meg tudjuk nézni mi a baja, és ne tudjon sérülést okozni.

A karnténban a táplálékot sem fogadta el, néhányszor meg kellett etetni, azt követően már megette, levadászta az elé rakott halakat, de továbbra sem engedett a közelébe embert, védekezett, fenyegetett, ha közelíteni próbált hozzá valaki.

Nyilván ez változott volna, ha hosszú fogságban marad de néhány nap múltán elkezdte próbálgatni a szárnyait, és kb 2 het múlva elrepült.

Abban sem vagyok biztos, hogy sikerült megmenteni, de egy vad madárnak a szabadban a helye, ahol sok veszélyt kell leküzdeni, akkor us, ha tud repülni.

Egy röpképtelen madár, a természetes környezetétől távol valóban veszélyben van, de ott is vannak buktatók, pl a röpképtelen feketerigó fióka nem esett ki a fészekből próbál rejtőzködni, ami nem mindig sikerül de a szülei gondozzák, az náluk természetes viselkedés.

Az emlősök sem türelmesen szeretettel fogadják az embert náluk is ott van a védekező ösztön egy csapdából kiszabadítás része az hogy megakadályozzák a harapást.

Az, hogy fogságban tartva mennyire szelídíthető egy állat már más kérdés, ha a cél a gyógyulás utáni szabadon engedése nem is célszerű arra törekedni, hogy szelídüljön meg.

Nemrég láttam egy videót, ahol egy hajóról mentenek egy hálóba gabajodott jegesmedve bocst amit az türelmesen tűr, még mosolyog is.

Amikor az egyik megmentője ölbe veszi, a bocsnak jól láthatóan emberkéz formájú a lába.

Ügyes trükk, megható jelenet, de sokan hajlamosak elhinni, hogy amit az interneten eléjük raknak, az mind igaz

Az "elfogadja" elég humanizált megközelítés, szó sincs erről. Amelyik állatot nem kell szedálni, az már iszonyatosan ki van merülve, vagy nagy fájdalmakban van.

Ha megnézel pár ilyen videót, akkor láthatod, hogy amelyik bír, a maradék erejével azért próbálja magát védeni, az ember potenciális ragadozók jelent.

Amikor pedig felépülés alatt vannak, akkor persze, hogy elfogadja a kaját. Ez egy nagyon gyors és egyszerű tanulási mechanizmus, hogy éhes vagyok, kapok kaját, ez jó.

A háziállatok se értik meg, hogy az állatorvos miért birizgálja a sebét, miért szurkálja, ugyanígy egy vadállat pláne nem fogja "felfogni" a segítő szándékot.

A vadállat nem tudja tudatosan, hogy akitől a gondoskodást kapja az egy ember. Egy elárvult leopárdkölyköt például egy tehén, egy szarvasmarha szoptatott és a leopárd felnőtt korában is visszajár és hozzábújik és szeretettel halmozza el a tehenet. Holott más esetben a tehén inkább préda lenne egy ragadozó nagymacskának.

És igaz az, hogy nem kell antropomorf módon szemlélni az állatok viselkedését.

#6 Nagyon jó komment! Én is alá tudom támasztani.

Velünk is az volt, hogy befogtunk repülni nem tudó madarakat és megpróbáltuk az online útmutatókat követni, de már ott elakadtunk, hogy nem volt hajlandó a tálálékot magához venni és sehol nem írták le hogyan kell tömni.

Amikor a mentéssel foglalkozó Facebook csoportokban segítséget kértem, akkor mindennek elmondtak a tudatlanságomért és még jó, hogy a rendőrséget rám nem hívták. El sem jutott az agyukig, hogy nem nyitja ki a csőrét, szerintük ez lehetetlen, mert életösztön és én meg sem próbálom etetni.

Végül úgy kutattam fel egyedül egy közeli önkéntest és vittük el hozzá a madarat. Ezúton is köszönöm neki. Továbbá köszönet jár a Hortobágyi Madárparknak az önkéntesek listájáért és a Gádorosi Mentőállomásnak is a hiánypótló videókért, amikre utólag találtam rá és benne van a tömés módszere is, ami sehol nincs normálisan leírva!

[link]

[link]