Rá meritek bízni a gyereket hosszabb időre (napokra) anyósékra?

Na.

Szóval 2 éves.

Egyáltalán szívesen aludna máshol, szülei nélkül?

Az én gyerekeim ennyi idősen eleve csak akkor aludtak ott máshol, ha mi (de leginkább a feleségem, vagyis az anya) ott voltunk vele. Ilyen hely kettő volt: anyósom, aki másik városban lakik és a nyári nyaralás.

Több napra még nem időszerű másra hagyni (csak ha muszáj, pl. kórházba kerül az anya, netán mindkét szülő).

Esetleg egy napra reggeltől estig? Én még ezt is csak fokozatosan vezetném be. Legyen először reggelitől ebédig nagymamánál. Ilyen alkalom legyen 3-4. Aztán meg lehet kérdezni, mennyire volt ez megterhelő neki. Ill. ki kell deríteni, mivel töltötték a délelőttöt: játszottak, sétáltak vagy le lett rakva a tévé elé. Egyébként, mivel nagypapa nyilván ugyanúgy szereti az unokáját, eleve olyan napon vigyétek, amikor ő is otthon van.

Ha minden tapasztalat pozitív, és a kisgyerek is jól érezte magát, akkor lehet reggeltől estig otthagyni.

Inkább többször vigyétek fél napra, később egy napra, minthogy egyszer több napra.

Én nem bízom az én gyerekeim az én anyósomékra, de ezt mindenki magànak kell megítélni, viszont ha történik valami a felelősség is a tiéd

Én anyósom is hasonló kategória egyébként , vagyis ő még orvoshoz se hajlandó menni a "bajaival"

Ha leül a földre jàtszani a gyerekekkel felàllni màr nem tud, csak segítséggel

Sorolhatnàm még sokàig... Én így nem vàllalom be, persze én vagyok a gonosz de teszek rà, mert a gyerekeim jólléte , biztonsàga, nekem fontosabb mint anyósommal a jó kapcsolat

Felnevelt màr pàr gyereket? Igen , gondolom 30 évvel ezelött

4 és 1 évesek nàlunk a gyerekek

Az én anyósom sincs a legjobb fizikai állapotban, de az ő bajának a nagyobb része mentális. Depressziós (diagnosztizálva, gyógyszerezve, tehát nem csak ráfogom), és ő is hajlamos fél napig feküdni olyan kisebb megmozdulások után, mint egy bevásárlás. Minden "nehéz" neki, minden "fárasztó", minden olyan, hogy "azt ő nem bírja". De ha az unokáról van szó, hirtelen többet bír, még cipelgeti is valamennyit. Az azért észrevehető, hogy ha több órát ott a gyerek, vagy csak neki rosszabb napja van, akkor örül, ha nyugton van a kicsi, rakja a tévé elé, és ő is próbál pihenéshez jutni.

Nálunk ezért úgy alakult ki, hogy fél napot még nyugodt szívvel otthagyjuk (heti 1 alkalom szokott lenni), de több napra egyhuzamban a világért sem mernénk, igaz, anyósomék nem is kértek még ilyet szerencsére. Majd ha valamivel nagyobb lesz, és kicsit tud már magára is vigyázni (ő is most kétéves). A 23-as javaslatát támogatom: fokozatosan emeljétek az ott töltött időt, és találjátok meg, hogy mi az a maximális időtartam, amit az anyósodék számotokra is megnyugtató módon tudnak eltölteni a gyerekkel.