Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Fordítva?

Valoban hasonlítok anyamra, csak jobb kivitelben minden tekintetben. Anyamat még en sem kedvelem, a paromtol sem vartam el soha.

A parom nem hasonlit az apjara viselkedesben, termeszetben. Meg azt is mernem mondani, hogy inkabb az en apamra hasonlit.

Ha mindkét szülő jelen van a nevelésben, akkor úgyis hasonlítani fog az apjára is és anyjára is valaki.

Szerintem azért alakult ki ez a szólás vagy micsoda, mert rééégen az apa és a férfi családtagok gyerekkor óta dolgoztak, míg az anya és lány otthon főzött, mosott, takarított, gyereket nevelt stb. Így a lány több időt töltött az anyával, ergo tőle tanulta a viselkedésmódokat.

Papámnak pl 7 testvére volt és mivel ő volt a legfiatalabb, a legidősebb nővérük nevelte fel. Na ő a nővérére hasonlított leginkább viselkedésileg (a család elmondása alapján).

Rám azt mondják olyan makacs és introvertált vagyok mint apám, anyám ezzel ellentétben imádja a társaságot, teljes extrovertált és nagyhangú, mégis ugyanannyira sértődékenyek és érzelmesek vagyunk.

Szóval van is igazság benne, meg nem is xD

Férjem édesapja elhunyt, amikor férjem két éves volt, elég nehéz lenne...

Én az apámra jobban hasonlítok és természetesen a negatív tulajdonságokban. :(

Én azt tapasztaltam hogy a lány az apjára, a fiú az anyjára hasonlít.

Az én párom tiszta anyja, személyiségre is sajnos. Igazi hisztis pitsah, házsártos vénasszony. Az elején nem értettem miért ordibál az apja az anyjával mindig, meg hogy miért iszik...már kezdem átérezni.

Én amúgy apámra hasonlítok jobban, külsőre és belsőre is. A fiú testvérem külsőre anyánkra, belsőre apánk nővérére.