Elhagynátok azért a párotokat, mert Ő anyuci pici fiacskája? Ha látnátok évek múltán hogy nincs "leszakadás"?

5-ös vagyok.

Hasonlóan gondolkodom. Mindig önálló voltam. Csak azért kérdeztem , mert sok hölgy a saját anyját nagyon előtérbe helyezi. Nem szeretem a kettősmércét. Ülj le a pároddal s tisztázni a helyzetet. Mondd neki, hogy az anyóssal havi egy randi bekefér. S kész. Ha neki nem ok, akkor elhagyod.

Minden napra egy kérdés...

https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__anyos-ap..

a többség le tudja írni helyesen, hogy anyósjelölt...

menekülj..

talán 200 évig élsz, hogy ilyesmire pazarolod az idődet?

Nekem nem volt gondom soha azzal, hogy a férjem mennyit foglalkozik a szüleivel, vagy milyen intenzitással szereti őket, ameddig az a család rovására nem megy valamilyen formában.

Mindig rendben volt az önbizalmam, soha nem voltam féltékeny az anyósomra, mivel ő nem adhatja azt meg neki amit én, én meg soha nem leszek az anyja.

Nekem mindig is jobban tetszett, ha (anno) a partnerem szerette a szüleit - mert az a családját is szeretni fogja -nem pedig egy gyökértelen tingli-tangli kretén.

Nálunk ez bevált és jól működik.

14-re:

Te most konkrétan megszabod, hogy a párod milyen gyakran és mennyi időre mehet át a szüleihez? Akkor, amikor te otthon sem vagy, tehát nem a veled töltött idő rovására megy?

Hát kérlek szépen, te fordítva ülsz a lovon.

Nem tűrtem a szüleimtől se, hogy irányítsák az életemet, de egy ilyen nőtől én magam menekültem volna, nem kellett volna neki gondolkodnia a költözésen.