Hogyan lehetne bizonyítani ,hogy nem bántottam a kislányt???
Volt egy rossz dèlutánunk, gyerek a nagyira ès exem nővèrére bízva.
Párom templonba akart menni,apja emlèkéreva gyerek nèlkűl,azt akarta kisèrjem el. Már nem tudom mièrt nem titokban találkoztunk, gyerek ne tudja hogy ott vagyok ,szóval kislány ordítva hisztizett hogy "elrabolom az anyját" tőle. Ha a párom boltba akárhová,egyedűl ment volna nincs hiszti. Mondtam vigyük őt is van a templomnak olyan rèsze ahol eljátszik nèzek rá, párom válasza : de akkor a gyerekkel vagyok nem vele.
Dèlutáni rövid mise volt, de talán vègig sem maradtunk jött a telefon, hogy a gyereket nem tudják megnyugtatni. Haza èrtünk, gyerek mèg rátett egy lapáttal. Párom kicsit emelt hanggal de nyugtatta volna le, hogy" nem töttènt semmi, itthon van nyugodjon meg", "tőle nem lehet menni sehová"....gyerek nem nyugodott meg. Aztán kettesben maradtam a gyerekkel, tènyleg szépen kedvesen próbáltam nyugtatni, a gyerek ellenkezett. Annyi "tetlegessèg" törtènt gyereket megfogtam bevittem a szobába bezártam az ajtót ès ott hagytam. Esküszöm!!! Állítólag azt mondta bántottam, megvertem legalábbis párom anyukája szerint,meg hogy a gyerek fèl tőlem. Utána 4 hónapig nem fèlt.:))
De mindenkinek azt terjesztette.
ELŐZMÉNYEK.
Extrèm hosszú lenne minden előzmènyt leírni, kèrdezzetek.
Röviden. Exem kèsői becsúszott gyerek, rossz gyermekkor. 17-18 èvesen született egy kislánya egy link alaktól, pasi lelèpett örökre. Vagyis ezt kifejtenèm, exem állította, hogy nem találkoznak a pasi nem fizet tartás díjat,másik nőtől van gyereke, nem jár be hozzá a munkahelyère(cukrászda)....de nem kizárt, hogy ezek nem mind igazak,valamint hogy nem hagyott volna el èrte engem.
Mikorra ez eset törtènt, kislány 5 èves lett anyós jelölt leèpűlt szellemileg (alkohol is segített benne+ kapcsolatunk alatt meghalt a fèrje)
Párom anyukája egyszer vagy ittasan vagy depressziósan, azt magyarázta nekem a gyerek apja , az a gyerek apja ha ő visszajön mennem kell. Megjegyzem a gyerek jobban kötődött hozzám ,engem vèlt apjának.




válasza:"Annyi "tetlegessèg" törtènt gyereket megfogtam bevittem a szobába bezártam az ajtót ès ott hagytam."
Azért az meg van, hogy ez is bántalmazásnak szamit? Az "előzményeknek" q vilagon semmi közük nincs ahhoz, hogy nem bírjátok egymást a gyerekkel, és a párodnak sincs vele jó kapcsolata.




válasza:Tehát bezártad a gyereket a szobába és otthagytad? Az szép…
Bizonyítani nem igazán tudod, hogy nem verted meg.
Azt mondjuk nem értem, hogy anyuka miért hagyott bele kettesben, amíg nem nyugodott meg.




válasza:Amúgy kinek a gyereke ez?
Egyszer úgy tűnik a tied: "..gyerek a nagyira ès exem nővèrére bízva."
Aztán a párodé: "hisztizett hogy "elrabolom az anyját" tőle. "
Aztán megint a tiéd: "párom válasza : de akkor a gyerekkel vagyok nem vele."




válasza:



válasza:



válasza:Teljes katyvasz a sztori. Ki kinek a kije?
Bezárni valakit egy szobába és otthagyni viszont NEM oké.
#2. Nekem első gyerekem 4 évesen született, anyja alakította ki a nevelèsi módszereket, nekem illet volna követni, sőt többször volt hogy ha az anyja büntette e esetben is az anyjav taktikája ha nem hergeli magát azzal a gyerek,hogy veszekszik az anyjával lenyugszik magától.
Volt egy eset, gyerek kiabálva lehülyèzte az anyját, az anyja erre ..... emlèkszem az ölembe sírt èn magyaráztam el neki miért nem mondunk ilyet.
Nevelès nem mind párom akarata,mivel szüleivel élt ezèrt egy 60 meg egy 70+os ember hangulatától is függöt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!




