Anyós beszólásaira "elengedem a fülem mellett" vagy vissza támadás a jó megoldás?

Ha igazságtalan és direkt sértegetés (gondolom az) akkor én visszaszólnék mindenképp. Nem kell viszonozni a gonoszkodó modort és sértegetni, de azért magadért állj ki.

Párod kivel étt egyet?

Attól függ kinek a házában van a gond.

Ha anyós házában élsz, akkor érdemes alkalmazkodni, és "elengedni a füled mellett" a dolgokat

Ha saját otthonodban vagy, akkor nyugodtan lehet szólni, nem kell tűrni. De akkor sem letámadni csak határozottnak kell lenni.

Ugyanúgy kezelem, mint más embert. Másnál sem engedek el a fülem mellett dolgokat, meg hagyom őket beszólogatni, sértegetni. Anyósom sem szent tehén. Sőt! Mivel kényszer rokonságban vagyunk így méginkább muszáj helyre tenni a dolgokat, mert nem lehet kerülni.

Nem hiszem, hogy bunkó lennék emiatt. Ő sem szólogat be a szomszédoknak meg más ismerősöknek. Akkor engem mégis milyen alapon kezelne úgy? Mi vagyok én az alárendeltje?

Attól függ milyen a természete, mért szól be, jogos-e a beszólás. Egyébként ellenszenvvel viseltetik-e alapból irántad, vagy ilyen az alaptermészete?

A visszaszólás a mindenen sértődős típusnál pl. nem használ. Ez nem jelenti persze azt, hogy mindent tűrni kell, néha helyre kell rakni ha jogos.

Igazából nem értem;az anyós eleve ellenségként kezelendő?

Amikor a fiát választottuk,akkor az anyóst is örökbefogadtuk anyának,nem?Amit az anyánktól elfogadunk vagy elviselünk,azt tőle is el kéne.

Biztos az anyós is csak ugyanúgy szól hozzád,mintha a gyereke lennél,neked is úgy kéne szólni hozzá,mintha az anyád lenne.

Én évek óta elengedtem a fülem mellett...vagyis igazából jól a lelkemre vettem, de nem szóltam vissza.

Tavaly teherbe estem...azután kiderült, hogy méhen kívül van a Drágám, el kellett vegyék tőlem. :(

Akkor azt kezdte el terjeszteni a rokonok között, hogy én - szó szerint idézem - "kikapartattam az ő unokáját, meg hogy én egy gyermekgyilkos vagyok, meg nem akarok szülni a fiának, mert az alakom fontosabb, és még hasonló dolgok". Persze, nem látott, milyen állapotban voltam én akkor, mikor meghalt a Babám.

Ezeket mind Karácsonykor hallottam vissza az anyósom unokatestvérétől, akivel nagyon jó a viszonyom. Persze, Karácsony ide vagy oda, nem tudtam türtőztetni magam és az elmúlt 5 év minden sérelme előtört.

Azóta Férj volt a szüleinél, én nem vagyok hajlandó addig menni, amíg nem kér bocsánatot. Ahhoz pedig ő túl makacs.

De az biztos, hogy ha egyszer ki is békülünk, NEM fogom elengedni a fülem mellett a sértéseit! Szerintem Te se tedd, mert nagyon el fog szállni.