Ez normalis hogy ennyire utalom oket vagy tulreagalom?

"erre kijelentettek hogy en mehetek de a gyerek marad"

Te vagy az anyja, viszed és kész. Állj a sarkadra. Attól, hogy megadod nekik a tiszteletet, még kiállhatsz párodért.

A gond inkább ott van, ha férjed nem utasítja rendre a szüleit. Ha azt mondják neki, hogy rossz anya vagy, ő mit tesz, bólogat? Vagy csak hallgat? Beszéld meg vele, hogy álljon ki melletted.

Nekem anyós a másik unokájának (aki a másik gyerekétől van) a 20 évvel ezelőtti cuccait akarja a nyakamba sózni. Na, ettől én sem vagyok boldog. Megbeszéltem párommal, és megoldja az anyjával ezt a hülyeségét. Ne hagyd magad te sem.

Fura, hogy a párod nem hajlandó konfrontálódni a szüleivel hanem inkább elnézi, hogy azok így bánnak a párjával. Igazán kiállhatna melletted. Beszélj vele, ébreszd rá arra, hogy ez neked mennyire rossz és megalázó. Ne legyen ennyire mamlasz, igenis beszéljen az anyjával a te érdekedben, vagy beszéljetek velük együtt.

Ha nem változik semmi, én a lábamat sem tenném be többé hozzájuk. A páromnak megmondanám, hogy tekintve azt, hogy hogy bánnak velem, én többé nem szándékszom odamenni, ő nyugodtan mehet egyedül. És közölje velük, hogy ha gyerekneveléssel kapcsolatban mocskolnak téged, akkor a gyereket sem látják egy ideig. Pláne mert ha nagyobb lesz a gyerek, előtte is fognak téged szidni, arra meg semmi szükség, hogy mérgezzék a családotokat.

A párodnak egész nyugodtan elmondhatod, hogy amíg nem vesznek emberszámba, nem vagy hajlandó odamenni, és a gyereket sem viheti nélküled. Ha látni akarják az unokát, kérdezzenek meg téged telefonon, mikor alkalmas a látogatás, szigorúan nálatok, és majd megmondod, mely napon, mettől meddig tudod őket fogadni. Azt is megmondhatod, hogy az első beszólásra kihajítod őket, ha nem állítja le őket.

Mi az, hogy te mehetsz, de a gyerek marad? A gyerekedről te döntesz a pároddal, nem a nagymama. A kiságyat pedig azon melegében visszavitettem volna vele oda, ahol vette. Az nem érdekelne, mit pofázik a hátam mögött, de ha szemtől szembe célozgatna, azonnal rákérdeznék, hogy ezt pontosan hogyan értette, legyen szíves kifejteni. (Az más kérdés, hogy ha nálam elszakad a cérna, senki nem venné a bátorságot, hogy rossz anyának nevezzen, vagy bármilyen módon lealázzon.) Állj a sarkadra, mert ha nyuszinak látnak, egyre rosszabb lesz.

Nem szültem volna egy olyan embernek, aki ennyire nem áll ki melletted. Túl sok választásod nincs.

Vagy otthagyod, és új életet kezdesz nélküle és az anyósod nélkül. Vagy kiállsz magadért. Nem viszed oda hozzájuk a gyereket, jöjjenek ők, ha akarnak. Aztán ha a saját lakásotokban is ugyanígy viselkednek veled, akkor fogod magad és a gyereked, és mész kirándulni/anyukádhoz/barátnődhöz, amíg ott vannak.

Egyébként a helyedben az asztalra csapnék, és rendesen kiosztanám őket. De a legnagyobb hibás a férjed, aki eltűri, hogy így beszéljenek veled, így beszéljenek rólad.

Tudom, hogy ez nem segitseg de mit gondoltál minek szültel ilyen férfinak?

Most állj ki magadért tisztelet ide vagy oda, te vagy az anyja nem kell mindent ra hagyni, persze ehhez kellene a férjed is ...

Már a kiságyas sztorinál le kellett volna állítani!

Tudod mikor mennék "összeszorított fogakkal" oda ahol csak a bántást kapom.

Nyugodtan, de határozottan kell az ilyet lerendezni, ha a féred nyuszi,sajnos neked.

Nekem bevált az "én jobban tudom, gyereket felneveltem" dumára, hogy "akkor te már túl vagy rajta, most rajtam a sor" vagy a jolly joker a "köszönöm a tanácsot."

Jól teszed, ha nem mész, jöjjenek ők, hazai terepen magabiztosabb lehetsz!

Leülteted, szépen el kell mondani mi a baj, magától soha nem fog rájöni, ez biztos! Lehetőleg legyen otthon a házinyúl is, hogy utólag anyuka ne tudja kiszínezni amit mondtál... ;)