Most mi lenne a helyes viselkedés tőlem? Anyásbalhé, kisbaba.

Mivel azt írtad, h alapvetően jó a kapcsolatotok, én a következő megoldàst tartanám a legnormàlisabbnak, figyelembe véve, h a te dühöd érthető, de a kifejezés módja talàn nem volt a legszerencsésebb : szépen mindketten elgondolkodtok- mármint anyós és te - majd elmentek egyet sétàlni, ahol az alàbbi pàrbeszéd hangozhatna el:

-Nagyon örülök a leendő kisunokámnak Gizi, sajnálom, h így megbántottalak a maradi véleményemmel, de majd igyekszem...

- Èn pedig sajnálom, Rózsi, h így eldurrant az agyam, de hirtelen minden dühöm feljött. Gyere,.együnk meg egy krémest valahol.

- Együnk. Ès hagyjuk ki a Fiúkat !

The very happy end...

51 Ezt jól elképzelted :)

De igen kicsi az esélye annak, hogy anyós majd ezzel a mondattal kezdi a sétát és nem mondjuk azzal, hogy pl.:

1., Talán még el tudjátok vetetni!

2., Adjuk örökbe!

3., Szedj vitaminokat, hogy a szülés után minél hamarabb összehozhassátok a FIÚT!

A lényeg az, hogy fogalmunk sincs mi lesz az első szava, de az emberek nagyon ritkán szokták bevallani ha baromságot mondtak.

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__anyos-apo..

Kérdező, itt vannak jó ötletek, hogy következőleg mit kell visszaszólni. Sajnos vannak még olyanok, akik szerint a lánygyerek nem gyerek, jobb felkészülni az ilyen megnyilvánulásokra. Bár a kérdésben anyós fiút nem akar, és ott érdekes mód normális válaszok születtek. Mondjuk mostanában divat ugrani a "kismama" szóra, az itt válaszolók egy részében hihetetlen gyűlöletet váltanak ki a terhes nők, és itt vezetik le a frusztrációjukat. Nem kell velük törődni.

Egy olyan témánál amúgy, ami érzékenyen érinti az embert, hamarabb megy fel az agyvíz, mint hogy a frappáns visszaszólások eszébe jussanak. Nekem is van ilyen témám - szerintem mindenkinek van -, és jobb, ha ilyenkor inkább otthagyom az illetőt, mint hogy instant elküldjem a pics@ba. Pedig egyébként jól vág az eszem, le tudok oltani valakit intelligensen - amennyiben más témában szól be. Nálunk a második gyerkőc is fiú lett, nem érintett érzékenyen, amikor megkérdezték, hogy "lányt nem is akartok?" vagy azt mondták, hogy "remélem, a harmadik már lány lesz" pff, mintha tehetnénk érte vagy ellene, vagy mintha bárkinek bármi köze lenne hozzá. Nem akadtam ki. Ettől függetlenül elhiszem, sőt megértem, hogy van, akit ez felidegesít.

A férjedet szintén érzékenyen érintette, szerintem első körben ő próbálja megértetni, mi a probléma, mégis csak az ő anyja. Ha nem sikerül, akkor nem biztos, hogy szoros kapcsolatot kell tartani egy olyan nagymamával, aki szerint a lánygyerek másodrendű. Neked is nagy sérüléseket okoztak a nagyszüleid, látod milyen komplexusok alakultak ki benned, nem muszáj ezt tovább vinni egy következő generációra. Hiába rendes nő egyébként, ez a maradi gondolkodás fölülírja a rendességet.

"Én anyósodnak adok igazat.Feleslegesen verted be a hisztit.Nem kell a hormonokra se fogni az is csak egy kifogás.nekem is volt ilyen hisztis menyem..mondom volt."

50-es válaszoló, szerintem a volt menyed piszok boldog lehet, hogy te már csak a volt anyósa vagy. ;)

"23 Egy esélyt mindenképpen adok anyósomnak! Joga van neki is látni az unokaját. De ha ilyen ütemben folytatja, akkor valóban csak felügyelet mellett láthatja majd, mert enm engedem, hogy a lányommal is az történjem, ami velem."

Nem vagy pszichésen sérült, paranoiás, ááá... dehogy... még alig pár hónapos a terhességed, de te már azt nézed, hogy kitől tiltsd majd el a gyereket. Ez teljesen egy normális, épelméjű emberre vall. Én neked adok igazat, fontos, hogy a gyerek anyja mindenkiben a velejéig romlott, szándékosan ártani vágyó szörnyet lássa.

Amúgy én mindig ha azt mondták jaj te lány vagy ne nyírj füvet és társai nem hadakoztam ellene boldogan hagytam hogy szenvedjenek vele a férfiak, ha ennyire ragaszkodnak ahhoz hogy ŐK a férfiak,közben én csináltam a saját dolgomat:D Tanuld meg inkább az efféle hülyeségeket kihasználni, nem pedig harcolni a fene nagy jogokért aztán a nők ott panaszkodnak hogy dolgozni kell és háztartást is vezetni, ez van a jogokkal ez jár, régen mindenkinek meg volt a szerepe, amim persze egyoldalú volt, de nem is volt senki túlhajszolva, most meg mindenki szenved a nők azért mert már nem érzik nőnek magukat a férfiak meg azért mert nem érzik férfinak magukat. az idősebb korosztály meg próbál belekapaszkodni egy régi világ hagyományaiba, mert nem akar ennek a kusza modern világnak a részesei lenni

off: ja és nem ok nélkül kapunk mostanában agybajt a kismamáktól én a közvetlen közelemben kénytelen voltam asszisztálni a kismama ismerőseim hülyeségét és a hülyeségüket a mai társadalom alá is támasztja, amitől az egójuk még inkább a fejükbe száll.

54 Az én férjem szülei, a kapcsolatunk kezdetétől fogva ellenezték a kapcsolatunkat. Többször elmondták, hogy a családom nem olyan színvonalú szerintük, mint kellene és én sem vagyok olyan típusú nő, mint amit ők képzeltek. Folyton megpróbálták ellehetetleníteni a randijainkat, majd az esküvőnket minden eszközzel.

És ennek ellenére is azt gondolom, hogy nagyon durva volt ez a beszólás a gyerek neméről.

Többször is megszakítottam már a kapcsolatot anyósékkal, aztán mindig rendeződött persze, de egy ilyenért megint jönne egy 2 éves szünet ebben biztos vagyok, plusz unokával való találkozások erőteljes korlátozása.

Jó mondjuk én már 10 éve szívok velük, szóval keményebben lépnék fel, mintha alapból jó lenne a viszony.