Karácsonyi kérdés?

Kedves kérdező! Ismét a #28-as vagyok.

Lehet anyósod úgy gondolja,hogy mikor ő volt várandós akkor nem volt ez a túlzott féltés meg rájátszás,mert akkor még hű de más idők voltak és,hogy ezt most sem kell túljátszani,mert ha neki ment neked is menni fog.

Tudod van ez a "bezzeg az én időmben" mondás.Lehet ő is ezt gondolja,hogy bezzeg az én időmben még gyalog jártunk nem busszal,bezzeg az én időmben fát vágtam terhesség alatt, bezzeg az én időmben nem voltak ilyen túlaggódós orvosok, satöbbi.

Bár nemtudom,hogy mennyire idős az anyósod,de lehet így gondolja.

Vagy pedig nagyon szereti magamellett tudni az (egyetlen?) kicsi fiát.

Próbáld megértetni vele,hogy már más világ van és ha veled nem is törődik legalább az unokáját tartsa szemelőtt.

Ha nem akar lejjebb adni akkor mond meg neki,hogy jöjjön Ő hozzátok.

Remélem beszámolsz arról,hogy hogyan sikerült a beszélgetés.

Egyébként boldog babavárást!

Mindenkinek mas a terhessége. Nekem szuperkonnyu volt, de elotte volt egy sokkal nehezebb, az el is ment 4 honaposan, senkinek semmi alapja ahhoz, hogy a magaehoz hasonlitgassa. Van olyan, hogy muszáj felkelni, kockáztatni, menni... De ha nem muszáj, nem kell erőltetni, csak mert mas igy gondolja.

Csak arra ügyelj, hogy ne ugy legyen, ahogy te akarod (igy fogalmaztal), hanem sikerüljön elérni, hogy a ferjed is megértse es ezt akarja. Az ultimatumoknak időnként van értelmük, de ha nem muszáj, jo másképp megoldani a dolgokat. :-)

Ja, es neked van igazad.

Azt azért fontold meg hogy szülés után hat hétig nem engeded anyósodékat látogatni. Miért nem, ha nincs fertőző betegségük?

A te anyukádék sem mehetnek hat hétig? Vagy ő kivétel?

Nem értem, mire föl hivatkozik arra, hogy náluk ez hagyomány. Igen, a legtöbb családban hagyomány, hogy a gyerekek és a szülők együtt ünnepelnek szenteste. Ez nálatok, a te szüleidnél gondolom épp úgy hagyomány, mint náluk, és majd a saját gyerekeiteknél is az lesz veletek. Na és? Most már felnőttek vagytok, nem gyerekek, és ha ti együtt akartok karácsonyozni, minden jogotok megvan hozzá.

Egyébként sajnos nekem apukám ilyen kicsit, neki mindene az, hogy valami hagyomány, és nem igazán érti meg, hogy nekem is van már saját családom, saját hagyományokkal, mint ahogy sokszor arra sincs tekintettel, hogy nem ugyanabban a helyzetben vagyunk mi ketten. Ő pl. azt várta volna el (az új párjával együtt), hogy tavaly januárban, hétköznap, munka után (én már táppénzen voltam terhesen, de a férjem dolgozott, és ez nála azt jelenti, hogy este 6-ra ér haza), busszal menjünk át hozzájuk a város másik végébe, a nagyobbik - iskolás - gyerekünkkel együtt, akinek amúgy másnap suli van, merthogy névnapot kell ünnepelni, és ez nálunk mindig is így volt szokás, eztán is így lesz. Mondtam neki, hogy bocsi, de ezt busszal én nem tudom, nem akarom bevállalni, 38 hetes terhesen, de ha átjönnek hozzánk (ők kocsival vannak, sehova nem mennének gyalog, két lépést sem), akkor sok szeretettel várjuk őket. Na, ezen úgy megsértődött, hogy hihetetlen. Ja, és amúgy két nappal azután, hogy mennünk kellett volna hozzájuk, meg is született a babám, de akkor sem igazán vette a lapot, hogy nem hisztiből nem mászkáltunk át hozzájuk este, fáradtan, nagy pocakkal, gyerekkel, mindennel együtt.

Ez nevetséges!

Egyetértek azzal, hogy ha annyira együtt akarják tölteni a Szentestét, fogják a vacsorát, és menjenek el hozzátok!

Nehogymár elvárás legyen, hogy utazgass szülés előtt. Bár számomra a férjed hozzáállása is elég érdekes....