Szerintetek jobb az az anyós/após és meny/vej kapcsolat ahol a sógor ellenkező nemű?

Nekem a sógorom a nővérem férje velem azonos nemű és jó a kapcsolat mindenkivel. Egyedül a tesóm nem jön ki túl jól az anyósával, és ott sógorom az egyetlen gyerek neki nincs testvére, ugyan akkor az apósával aki külön él mert elváltak a szülei nincs ott probléma. Onnan van mostohatesó egy lány mármint a sógorom mostohatesója, apjának a nevelt lánya, de ott nincs gond, jól kijönnek.

De amit te írsz én észrevettem a barátnőmnél hogy ők hárman testvérek, mindhárom lány. Az anyós és após jelöltemék szinte kicsattantak az örömtől amikor megismertek és szinte már saját gyerekükként kezelnek engem. Ott például ez van amit észrevettem. A barátnőm a középső lány, annak a húga egy tipikus lázadó rocker eléggé furcsa lány, amolyan fiús beütései vannak és én vele például nem jövök ki jól, ő nem kedvelt engem soha sem, de nem érti senki mi alapból.

A nővérével pedig jól kijövök szintén, ennek oka az hogy őt már régebb óta ismerem mert velem egy idős és egy suliba jártunk, meg képzésre, és dolgoztam is vele, ő által ismertem meg a barátnőmet.

Tesómnál van hasonló. Egy olyan nőt talált, aki az anyukájával és a nagymamájával él (testvérei nincsenek). Most ő az egyetlen férfi a házban, nagyon szeretik, kb. saját fiukként.

Nálunk más a helyzet, a férjemnek laza a kapcsolata a családjával, négy testvére van. Engem elfogadtak, ami jó, de el is tűnünk a sokaságban, nincsenek közvetlen konfliktusaink, inkább amolyan messziről jött rokonok vagyunk, akik arra a pár órára nagyon kedvesek.

De emlékszem, még nagyon régen jártam egy fiúval, akinek egy öccse volt. Nagyon csíptek a szülei, a végén már többet beszélgettem az anyjával, mint vele. Az öccsének is volt barátnője, de ő kicsit visszahúzódó volt, vele emiatt keveebbet beszéltek, de őt is szívesen fogadták, kedvelték, szóval a jóindulat mindkettőnk irányába megvolt. Ebben biztos benne volt a "végre lányok a családban, juhé"-érzés.

A férjemnek egy öccse van, nekem egy húgom és egy nővérem.

Az ő kapcsolata nagyon jó az én családommal, teljes mértékben családtagként van kezelve, mindenki szereti és elfogadja, ő is nagyon szereti a szüleimet is.

Viszont az ő családjával még neki sincs normális kapcsolata, nem hogy nekem, hiába ellenkező nemű a sógorom mint én. Abszolút nem ezen múlik szerintem. A szülei maradiak, mindenbe bele akarnak szólni, a férjem öccsét zsinóron rángatják a mai napig, és nem tudják elengedni, hogy külön életet éljen, főleg az anyuka. A sógorommal sincs jó viszonyom, amolyan felszínes, "hogy vagy" meg van, de egyébként abszolút nem érdekeljük egymást, bár őt a saját testvére sem érdekli, alapból itt kezdődnek a problémák. Tehát nem, én nem érzem jól magam a férjem családja körében, ők is csak felszínesen kedvelnek engem véleményem szerint, de legalább nem járunk össze sűrűn ;)

Szerintem ezek nem függnek össze.

Jó anyós/após és meny/vő viszony ott van, ahol minden érintett fél viszonylag normális. Mivel ez csöppet sem általános, ezért ritka a jó viszony.