Jogosan vagyok-e dühös amiatt, hogy anyósom csak azóta keres, mióta kismama vagyok?

19 Kedves Kismama Úrhölgy! A különleges szókapcsolat azért volt indokolt, mert a szokványos, irracionális számmal tűzdelt szinonima csúnya, és nem megy át a szűrőn.

A görény egyébként egy aranyos kisállat.

Kérdés: "Jogosan vagyok-e dühös" - nem látjuk a helyzetet, a szerepedet, a [leendő]nagymama szerepét, a férj helyzetét.

A nyilván 50+ nagyit csak 20 év múlva fogod megérteni - az ő élete elszürkült, és a kisgyermek megjelenése fényt, reményt hoz a világba és azért izgatott.

Jogos?

De visszakérdeznék ezzel a szókratészi módszerrel rábírva, hogy gondolkodj el a következőkön:

Vajon kinek árt, ha dühös vagy?

Mennyire feladatunk, hogy az EQ -az érzelmi intelligencia- növelésére is szánjunk erőt, időt, az emberek/ helyzetek, a világ megértéséhez?

Mindig lesz mentség a hisztérikus kitörésekre, veszekedésekre, dühösködésekre - a hormonok, az időjárás, a fáradság, ez-az.

De nem emberi feladatunk uralkodni ezeken?

Kinek árt?

Tudjuk, orvosilag is igazolt, a düh egy önmérgező folyamat.

Kit akarunk ezzel "legyőzni"? És ki lesz a vesztes?

Véleményem szerint örök emberi feladatunk - mindenkinek, férfinek, nőnek, kismamának, nagymamának egyaránt-

ÖNMAGUNKAT LEGYŐZNI. Uralkodni a csapongásainkon.

Hallgass szép zenéket, varrogass a kis jövevénynek, és békülj meg a világgal.

Fellegi Ádám zongoraművész egy időben bejárt a II. szülészeti klinikára - Mozartot játszott a kismamáknak és a magzatoknak- hallják ám... :)

https://www.youtube.com/watch?v=TSTco6Mex1M

https://www.youtube.com/watch?v=2k9NmWdN3MY

Miből gondolod, hogy nem kedvel téged? Nem mindenki mutatja ki érzelgős módon. Szerintem nincs gond az anyóssal.

Vannak konzervatívabb emberek, akik úgy gondolják, látogatóba a fiatalabb járjon el az idősebbhez. Úgy tűnik, anyósod is így gondolja. Ez alól kivétel, ha a fiatalabb családtag beteg vagy terhes, mert akkor ő a sebezhetőbb és őt nem illik átrángatni a fél városon.

Mások párkapcsolati gondjaiba általában kultúrember nem szól bele, ha nem kérdezik, és anyós egyébként is valószínűleg a fia pártját fogná, jobb ez így neked, hogy pártatlan marad. Életemben egy esetről hallottam, ahol anyós-após a menyük pártján álltak, de ott a fiuk ritka segg módon viselkedett (gyerekcsinálás másik nőnek pár hete ikret szült feleség mellett...)

Járhatnál amúgy rosszabbul is, egy ritkán látogató anyós mindig jobb, mint aki naponta átjön és rendezkedik a szekrényedben.

Mondd meg neki, hogy edig pont jó volt, ahogy volt, nem kell ezen változtatni.

Egy szülőgépnek tart, aki majd AZ Ő UNOKÁJÁT fogja világra hozni.

Frászt, a saját gyerekedet szülöd meg, te szoptatod, ti etetitek, fürdetitek, olyan kádban, amit jónak gondoltok.

Ő már megtette ezt, téged meg nehogy kifúrjon már a saját anyai életedből.

Kicsit túlreagálod.

Az én anyóson se volt rám kíváncsi, amíg a baba meg nem lett. Azóta mászkál. Igazán nem csodálom, mi nekik nem vagyunk senkik, hanem a fiuk meg a gyerekeink.

Én nem teszem neki a szépet, és ezt javaslom neked is. Nem miattam jön, mit kedveskedjek? Persze bunkó se vagyok, de nem is ugrálom körbe.

Én megértelek kedves kérdező, bár kicsit túlreagálod. Amúgy akik itt kiosztottak: nem értem, nem pont azért van ez az oldal, hogy a nyavajgásainkat anonim módon közölhessük? Itt mindenki baromira tudja mondani az "állj elé" " növessz gerincet" "mekkora csíra vagy hogy nem tudod megoldani az élethelyzetedet" szöveget :D Basszus, ti biztos nem kértetek még tanácsot senkitől piti dolgokban....Én is inkább ide írom ki előbb a "hülyeségem", jól kidühöngöm magam, elolvasom 100x mit írtam, és józanabbul tudok hozzáállni a témához....Aki szerint ez hiszti attól kérdem: ti meg mit hisztiztek itt a kérdés alatt? Ignoráld és kész....

Hogy válaszoljak neked is: ha jól értem, semmi megértést vagy érdeklődést nem kaptál eddig az anyósodtól, de csöndes ellenszenvet igen....Az érthető, hogy az unokája iránt érdeklődik -és szokj hozzá, mert eztán sem fogod nagyon érdekelni :( Annyiból örülj, hogy ilyen, mert van olyan anyós, aki keményen beledumál a magánéletbe, kezdve a mikor kellene gyereket vállalni, hol kellene dolgoznod, hogy a kisfiát kiszolgálhasd-tól egészen a milyen késsel szeleteld a rakott krumplit kérdéskörig..... Nem tudsz jobbat, hagyd figyelmen kívül, mert csak magadat őrlöd. Ne ess viszont abba a hibába, hogy a gyerekre is átviszed ezt az anyóssal való ellenszenvet, már csak magad helyzetének könnyítése miatt se, mert később csúnyán vissza nyalhat a fagyi. Magam helyzetéből kiindulva: anyósom úgymond nem szól bele semmibe, de pontosan tudja, hogy mit kell kérdeznie ahhoz, hogy rosszul érezzem magam -kizártnak tartom, hogy ez nem szándékos. De mivel ilyen, és habár majd fel robbanok ilyenkor, nem adom meg neki az örömet, hogy felhúzzon, még csak csúnyán sem beszélek vele, így páromnak jogosan mondhatom, hogy anyuka provokál mindig. Baromi nehéz, és előre félek, mi lesz ha gyerek lesz, de ez van. De ettől függetlenül nem kell mindent eltűrni neki, viszont kár belemenned a ""ha ő nem érdeklődik akkor én se -de neked kellene mert fiatalabb vagy" párharcba.... Mondhatod neki, hogy nagyon sajnálod, hogy úgy tűnik te nem érdeklődsz, de úgy veszed észre, hogy mivel ő nem keres, te nem szeretnél tolakodó lenni illetve ha baba lesz nyugodtan mondhatod, hogy sajnos nagyon sokat ki vesz a gyerek /később munka/ stb... bármi, és emiatt nem nagyon van időd erre, de bármikor szívesen látjátok. Nem tud majd mit kezdeni azzal, hogy mennyire készséges vagy. Csináld úgy, hogy mindig te tűnj a kompromisszumkésznek, mert bár nem tudom neked milyen a férjed, én úgy tapasztaltam amióta "okosan" csinálom, azóta simán leállítja az anyját, ha úgy érzi éppen nekem az rosszul esik.

Még annyi, hogy valóban próbálj meg jóindulattal hozzáállni, mert ha lesz baba, lehet, hogy jól fog jönni a segítség, és valószínűleg őszintén szeretne segíteni. Ha nem szeretnéd akkor is inkább azt mondd neki, hogy szeretnéd megpróbálni egyedül, és ha megfeneklesz úgyis szólsz... Ilyenkor az a legnehezebb, hogy ne alakuljon úgy a dolog, hogy bocsánatot kelljen kérned valami miatt -amiért te amúgy jogosan kiálltál. Nyilván nem kell mindent ráhagyni, de te ismered, hogy mennyire keményfejű, sértődékeny. Nagyobb elégtétel-e neki, ha megsértődhet és bocsánatkérést provokál, mert abba nem szabad akkor belemenni. Kicsit hosszúra sikeredett, de remélem kicsit megnyugodtál :)