Miért kerülik a nők azokat a pasikat, akik a szüleikkel laknak?

Mert nekik abból semmi jó nincs.

Ha azért lakik a szüleivel, mert nincs pénze saját lakásra vagy legalább albérletre, akkor abból családalapítás nem lesz.

Ha azért lakik a szülőknél, mert neki ez így baromira kényelmes, akkor meg vagy nem lehet onnan kirángatni és a párkapcsolatot megfojtják a szülők, vagy hajlandó elköltözni, de elvárja, hogy továbbra is körülugrálják, mint otthon. Egyik sem előnyös.

Mert nincs kihez hozzáköltözni.... amiota saját házam van, alig lehet némelyiket reggelente elkuldeni.....

Vagy már a 3 kuffantás után már rendezgeti a poharakat, a tányérokat a konyhában, mert neki az úgy n jó ahogy eddig volt....

Igen senki se olyan lány, de valahogy mindig előjön mindenkiből.......

Javaslat: vegyél 1 saját házat és.meglatod mennyi jelentkező lesz....

Nagyon nem mindegy, hány éves korosztályról kérdezel. Keresztfiam 24 éves, még a szüleivel él, azaz a bátyámékkal, de gyűjti a pénzt, hosszabb ideje barátnője van, mindkét fél kb. azonos anyagi helyzetben.

Ezt mondják takarékoskodásnak, hogy aztán új életet kezdhessenek együtt. Igaz, hogy mindkettőnek saját autója van, ilyen okos kütyü, olyan okos kütyü, de gyűjtenek a külön életre. Csak saját tapasztalatot tudok írni. A lányom pl. ma kapta meg (az igaz, hogy csak szerkezetkész lakásának kulcsát), de ő sem arra hajt, hogy egy pasi eltartsa. Neki is van barátja.

Ezért kérdezem, milyen korú nőkre és férfiakra gondolsz? Nagyon nem mindegy. És manapság is nagyon meg kell dolgozni azért, ha nincs szülői támogatás, vagy legalábbis kevés, hogy önálló életet kezdhessenek a mai fiatalok.

4. vagyok. Direkt írtam mindkét oldalról példát.

3-asnak teljesen igaza van, mert nagyon sok nő csak azért van a pasival, mert neki már lakása van.

Nekem ez elég undorító hozzáállás.

Mert pl. az exem 29 éves létére kettőt nem konyított a házimunkához, főzni nem tudott, csak tejszínes tésztát és ennyi.

Összeköltöztünk és én mosogattam, teregettem, mostam, porszívóztam, stb. főztem, mindent, mert ő "nem tudja". Reggelit csináljam meg én neki, vacsorát is... komolyan,mint egy dedós, a 8 éves öcsém önállóbb volt nála.

28 éves koráig anyjáéknál lakott, akik mindent a segge alá tettek, önállóság meg nulla.

El is hagytam elég gyorsan.

Más: hadd ne kelljen már kerülgetni a szülőket, kistestvért,, szeretkezni halál csendben, nehogy meghallják, stb.

21 éves korom óta külön élek, nehéz volt, de az önállóság minden verítéket megért.

Most a vőlegényemmel bérlünk közösen egy lakást, tök megfelel, nem vennék lakást olyannal, akivel nem éltem együtt legalább 2 évet.

29n

Én hazakényszerültem, miután elvesztettem az állásomat. Akkor ismertem meg a barátomat, ő is otthon lakott, ő is munkanélküli volt.

Összeköltözés után nem volt probléma a házimunkákkal, mert mindkettőnk lakott szülőktől külön.

Szerintem sok nő tényleg attól is fél ilyenkor, hogy majd minden házimunka rászakad összeköltözéskor.