Mikkel kötött belétek anyós/após?

Nálunk alapvetően jó a viszony, szóval nincs emiatt utálkozás, de kaptam már beszólást azért, hogy hogy tudok én vacsorát tenni a fia elé, ha este 8-ig vagy még tovább dolgozom, hát tényleg nem fogok főzni semmit??? Ez szokásává is vált, ha felhív, hogy hogy vagyunk, mindig rákérdez, hogy mit főztem. :)

A másik ilyet párom kapja, én csak pont kihallottam telefonból, beszélgetésnél mondta párom, hogy épp mosogat, mire felháborodottan megkérdezte, hogy miért, én hol vagyok. :D Páromnak le se esett mondjuk a dolog, én mondtam neki utólag, hogy mit gondolhat rólam... :)

De, ahogy írtam, nálunk jó a viszony. Ő háztartásbeli nagyon régóta, ezért neki más a természetes. Sejtem, hogy pesti úripichának tart, de nem vágja az arcomba, csak ezek a finom szurkálódások maradnak meg. :) Emellett is, tudom, hogy kedvel, úgyhogy nem foglalkozom vele.

Most lett aktuális, ezért csak ez jut eszembe, de annak idején úgy gondolta, hogy megkötheti majd nekünk, hogy milyen messzire költözzünk tőle, mert ő milyen rohadt nagy segítség lesz majd a gyereknél.

Egyrészt ő beleszületett az ország kb leggazdagabb településébe és nem érti, hogy nekünk miért gond, hogy itt 30 millió alatt telket se lehet venni. Így is jófejek voltunk, mert a két nagyszülő közt félútra költöztünk. De nem mondtam neki, hogy mire segítség kell az unokáknál addigra anyukám pont nyugdíjas lesz, míg ő még mindig dolgozni fog. Majd rájön magától.

Teszem hozzá kb soha az életben semmiben nem segített nekünk amikor megkértük rá, mert mindig volt valami rohadt fontos dolga (szomszéddal kávézni meg ilyenek...)

3-as vagyok. Hogy legyen egy apósos történet. 10 éve vagyok együtt a férjemmel, de apósom a mai napig nem tudja elfogadni, hogy én házon belül nem hordok papucsot. Minden alkalommal amikor átmegyünk hozzájuk, meg akar győzni, hogy ez így normális és rakja elém. Én meg ott hagyom, ő meg tukmálja tovább és nem engedi el órák múlva sem a témát.

Sok ilyen dilije van, mert tipikusan olyan ember aki nem érti meg, hogy más emberek máshogyan élnek vagy gondolkodnak, nem mindenki olyan mint ő, de ez a papucs téma a legdurvább.

Sokáig az is probléma volt, ha éjszakás műszakban dolgozom én miért akarok napközben aludni. Ezt egyszerűen képtelen volt megérteni, bárhogyan is magyaráztuk, hogy ilyenkor megfordul minden, sehogy nem értette ennek mi értelme, mert ki alszik már napközben...

Hát ez van, nem járok hozzájuk túl gyakran, mert nagyon gyorsan leszívnak. Egyébként nem rosszindulatúak, jól megvagyunk, csak egyszerűek mint egy faék.