Ti hogyan kezelitek az anyóst?

És akkor, ha az anyósé is a lakás, így kell viselkedni, mint egy kulturáltan retek? Szerintem etikátlan egyébként is felnőtt dolgába beleugatni, nemhogy a privát cuccai közt kutatni és pakolászni. Ezt egy férfi sem tűrné hosszabb távon. Én elgondolkodnék, hogy nem járnék e jobban a szakítással. Az anyós bőven elég indok. Kegyetlen, amit művel.

24: De ha nem így lenne, gondolom, nem mutatnád a fogad fehérét és nem kezdenél el követelőzni a szülőknél, ha ők a haszonélvezők, hanem tudomásul vennéd és beletörődnél, hogy a kéglivel ez együtt jár, vagy elköltöznél.

Szépen meg kéne vele dumálni, hogy előtte jelezze, ha jön, de lehetőleg ne jöjjön folyton, mert nagyon kedvelitek, szeretitek, hogy átjön, de egy picit úgy érzitek, minthogyha nem lenne magánéletetek. És akkor a zárat is le lehetne cserélni. De akkor viszont mondjuk megszívja, szóval szóljatok inkább neki erről előre. Én nem is értem, minek kellett neki kulcsot adni. És tényleg, ha vendégségbe jön, azt illik előre jelezni. Nem úgy , hogy az van, hogy rátok telepszik. Amúgy lehet, hogy csak nagyon szeretetéhez, szeretethiányos asszony; tehát lehet, hogy nem érzi hasznosnak , fontosnak magát; és akkor belőletek akar egy kis köszönetet, hálálkodást kisajtolni; mert pl esetleg ő nem szereti saját magát/alacsony az önértékelése is; és akkor ha őbenne nincs saját maga iránt szeretet, akkor azt -érthetően úgy érzi- kívülről kell begyűjtenie. Elismerést szeretne kapni, mert ő nem értékeli önmagát, saját magát. Inkább egyébként is ne ő jöjjön, ne ő zavarjon meg titeket; hanem menjetek át ti, és akkor lehet, hogy máris pl fontosabbnak érezhetné magát. Őt nem tudom, hogy ti mennyire kedvelitek, de talán így elébe mehetnétek a dolgoknak, hogy nem ő jöjjön, hanem ti mentek. Meg például, ha kell nektek tojás, nagyok vagytok már, el tudjátok dönteni, hogy kell-e, és majd ha rászorultok, elmentek, azt' vásároltok magatoknak, tehát most kicsit sarkítva: nem kell nektek előrágnia a kaját:) Mondjátok el neki azt is , hogy szeretkezni nem tudtok tőle nyugodtan, mert bármelyik pillanatban betoppanhat, és akkor megzavar benneteket. Meg amúgy tényleg zárcsere; visszaolvastam újra, epés, okoskodó megjegyzésekre senkinek nincs szüksége. Amúgy tényleg önértékelési problémája van; így ő ettől nagyon okosnak vágyik érezni magát; és akkor ,hogy "Hű, ő most milyen jót mondott;", meg "Milyen jól átadtam a bölcs élettapasztalatomat; és ezzel így most milyen jó, hasznos lettem; milyen jó tanácsokat adtam (Végre büszke lehetek magamra.)!" Hát, nemtom, lehet, de ez mondjuk hlyeség; szóval, hogy megkérdezni időnként a véleményét dolgokról, mintha számítana; és akkor majd fontosnak érzi magát; aztán nem feltétlenül kell úgy cselekedni , ahogy ő azt mondta; de meg lehet hallgatni, és akkor azt nem genyó stílusban köszi szóvá, és nem kéretlenül, tehát kedvesebb verzióban. Amúgy ne is az legyen inkább mégse, hogy zárat cseréltek, hanem (remélhetőleg még nem másolta le a kulcsotokat), de tegye le az asztalra nálatok, és legközelebb úgy menjen el, hogy már nincs nála a ti házatok kulcsa, se a másolata. Mert tényleg itten álljatok már picit a sarkatokra, ez így nem mehet tovább. Ha megsértődik, megsértődik, de ez már a ti életetek, hát vágják már el a "köldökzsinórt". Ami sok , az már tényleg sok. Amúgy nem tudom, hogy a párod mennyire anyás. Lehetséges, hogy eléggé az, ha adott kulcsot az anyjának. Mert pl minek kéne neki kulcs? Olyankor amikor nincs otthon a párod, miért akar jönni? Ha meg otthon van, beengedi, tehát abszolút minek neki kulcs? Meg amúgy pl nemtom, theát adja vissza a pótkulcsot, és akkor, hát nemtom, mennyire etikus azt kamuzni neki, amikor mégis otthon vagytok, hogy nem vagytok otthon; de amikor magatokra zárjátok az ajtót, olyankor ne jöjjön. Vagy pl nemtom, ha csönget, akkor nem kell minden esetben kimenni. Lehet elég csak mondjuk minden 3. alkalommal, vagy inkább minden 10., ha ez már ennyire zavaró. Ennyire ne follyon már bele a ti magánéletetekbe, ti már nem gyerekek vagytok, akik felügyeletre szorulnak. Meg egyébként is, Morci cica: "Ha érdekel a véleményed, azt onnan fogod észrevenni, hogy megkérdezem". Felnőtt emberek vagytok ti , a saját életetekkel, nem az ő életét kell élnetek, van nektek saját, és felnőtt emberek vagytok, tehát természetes, hogy szeretnétek pl nemi életet élni. És el tudjátok dönteni, hogy kell-e tojás. Mit lóg folyton rajtatok? Meg tudjátok oldani. Ha a párod nem tudná, nem költözött volna külön. Szóval, hogyha nem tudná ellátni magát önállóan. Az anyja nem veletek lakik, hanem egy külön, m,ásik házban, nem kell , hogy titeket felügyeljen. Biztos kíváncsiak vagytok rá, hogy mi van vele, de nem napi szinten; kell, hogy egy kicsit éljetek is már végre; szülői felügyelet nélkül. Már nem tinik vagytok. Vagy pl nemtom, ha mondjuk csak 18 meg 19 évesek vagytok is, akkoris jogotok van önállóan élni. Ha el tudjátok tartani magatokat, akkor hagyjon titeket békén az anyós. Már véget ért az a tinikorszakotok, amikor mindenről be kellett számolni anyucinak-apucinak. Ne telepedjen már rátok, mert az továbbra is olyan, mintha még mindig, továbbra is tinédzserek lennétek; tehát nem változott semmi attól, hogy a párod elköltözött. Pedig talán lehet, hogy az önállóság jegyében költözött el; pont azért, hogy ne kezeljék már őt úgy, mint egy tinit; meg még pl esetleg családot is szeretne alapítani veled. Ahova vendégségként időnként átjöhet ugyan az anyja, de nem folyton és mindenkor. Most gyakorlatilag olyan a helyzetetek, mintha még mindig tinik lennétek, valamilyen szinten lehet, hogy gyerekként is kezel benneteket az anyós; de inkább szeretethiányosnak gondolom főként. De akkoris, hagyjon már titeket élni, ti nem azért léteztek, hogy őt pesztráljátok/szórakoztassátok. Ő nem egy kisbaba, akivel folyton foglalkozni kell. Hanem vegye tudomásul, és nőljön fel végre. Igen, itt érzem, hogy ellentmondásokat írok, de azért, mert lehetőségeket írok, mert nem tudom, ezek közül melyik lehetőség az igaz; ami helytálló.

29-es, teljesen igazad van. Persze, hogy az itt hőbölgők nem tűrnék. Csak tudod, ez a gyk, itt - pár normális, tárgyilagos válaszfól eltekintve-az a módi, hogy a többség kárörömködik, kb. "Úgy kell neked, amit főztél, edd meg, fogd be a szád, húzd meg magad", itt ez a szint. Valószínű az ő családjaikban is úgy van, nem lehet kulturáltan élni, aki anyagi/vagyoni erőfölényben van, annak ezt kötelező is éreztetni és visszaélni vele.