Annyira el vagyok keseredve, én sem jövök ki jól a férjem családjával, illetve a férjem sem kedveli anyukámat. A kislányunk miatt - 3 éves - azonban nyugalmat szeretnék. Aki hasonló helyzetben van/volt, mit tett a családi béke megőrzése érdekében?

Sajnos apukám - aki a béke szigete volt - 55 évesen meghalt, a felmenőim közül már csak édesanyám él, akivel szoros a kapcsolatom, de a férjemmel nem jönnek ki, teljesen más a habitusuk. Anyukám őszinte, hangos, kicsit sértődékeny, a férjem hűvös, távolságtartó. A férjem családja is ilyen, az érzelmek nem igazán fontosak számukra. Nekem nagyon hiányzik a meleg, támogató légkör, amit én igyekszek megadni a kis családomnak, de pokolian nehéz a tágabb családban megteremteni a békét. A férjem szerint csak mi hárman számítunk, mi vagyunk egy család, de azért nekem nagy szomorúságot okoz, hogy egymás felmenőit nem kedveljük. Már kezdetektől nem volt nagy szimpátia, de a szerelem miatt biztunk benne, legyőzzük, de évről évre egyre nehezebben viselem. Például a férjem sokszor udvariatlan anyukámmal, aki szerinte néha "túl sok", és ez nekem nagyon rosszul esik. Tippeket szeretnék kérni, illetve élettörténeteket, amik segíthetnek.