Elválnál a férjedtől 30 év után, mert soha nem áll ki melletted?

Az elején még fiatal voltam, próbáltam megfelelni a családjának. Aztán kicsik voltak a gyerekek, és ő tényleg jó apa volt. Velem is mindig kedves, udvarias, de ha telefonálnak a szülei, vagy testvérei, csapot-papot hagy. Úgy gondoltam, mindenkinek van hibája, (ő nem iszik, nem dohányzik, a keresetét a családra költi) ezért is tartottam ki mellette. De most már a gyerekek kirepültek, és egyre többet fut a családjához segíteni. Bármilyen programunk van, azt mondja le, de a családjának sose mond nemet. Van hol laknom, ha elválok is, már gondolkodom rajta egy ideje, de mindenki szerint én fújom fel. Csak ők soha nem segítettek, ha mi bajban voltunk, és egyre jobban befordultam az utóbbi időben. Nem, új házasság nem jöhet szóba, én már nem szeretnék új kapcsolatot semmiképp. Megerősítettek, egyre inkább hajlok a válás felé.

A gyerekeink maximálisan mellettem állnak, sokszor beszéltek már ők is, én is a férjemmel, de nem tud nemet mondani a családjának. Még nem mondtam, hogy válni akarok. De azt gondolom, tényleg felesleges várni, úgysem tud megváltozni.

Sajnos, tényleg a másik családja az igazi családja. Igen, beszéltem vele erről, többször. De mindig arra lyukadunk ki, hogy neki kötelessége a szüleiről gondoskodni, (nem anyagilag, nagyon magas nyugdíjuk van), de most szereld meg ezt, menj, vásárold meg azt, vidd el orvoshoz őket, stb. A testvérei meg mindig rásózzák a szülőket, és azt "valakinek meg kell csinálni". (tartja a férjem)