Nőtársaim - akiket érint - ezt mégis, hogy gondoljátok?
Sokszor szembesülök olyan kérdéssel, hogy a nő önhatalmúlag eldönti, hogy ő bizony gyereket akar a kiszemelt férfitól. Ezt vele természetesen nem közli csak akkor, amikor már terhes lett. Nem védekezik, bár erről ugye az apajelöltet nem tájékoztatja, hanem úgy van vele, hogy lesz ami lesz. Ha a férfi ilyen helyzetben nem akarja felvállalni a gyereket, akit nem akart, akkor ő van társadalmilag is és minden más módon elítélve, az anya mellé meg mindenki odaáll. Miért gondolják a nők, hogy a saját önző érdekeik miatt feláldozhatják a férfit és a gyereket is? Ilyenkor ugyanis nagy az esély rá, hogy a férfi kihátrál a kapcsolatból. Ha esetleg gyerek is van már, akkor pedig a gyerekkel zsarolják a férfit, hogy ha nem vállalja az új babát (akit nem akart), akkor nem láthatja a nagyobbik gyereket. Tényleg ez lenne a normális?
Mert szerintem a természet nem véletlenül találta úgy ki, hogy egy gyerekhez két ember kell, azaz két ember döntése kell legyen.
Őszintén szólva azért ijesztőek számomra ezek a kérdések, mert alig látok manapság normális nőt, aki nem irányítani, zsarolni akarja a férfit. Nekem is van két fiam (most kamaszok) és hamarosan komolyan csajozni fognak. Nagyon félek attól, hogy ők is beleszaladnak egy ilyen gerinctelen nőbe...
válasza:Teljesen egyet értek veled kérdező!!!!!! Egyszerűen nem értem, hogy van ehhez pofája néhány nőnek. Nekem pont az nem tetszik, hogy az ilyen nők miatt sok férfi minden nőből ugyanezt nézi ki. Mert néha, ugye az is előfordul, hogy védekezés ellenére is becsúszik a baba. És akkor jön a vádaskodás, hogy "direkt csináltad"...a többi nőből kiindulva.
23L
De tényleg durva a helyzet. Manapság már nagyon sokféle védekezési módszer van, nem lehet kifogás az, hogy nem szedhet gyógyszert, stb. Egyszerűen orosz rulettet játszanak sokan a gyerekük életével. Teherbe esnek, aztán lesz ami lesz. Sokan közülük amúgy az abortusszal végzik a terhességet, mert mikor rájönnek, hogy nem tudják rákényszeríteni a férfire a gyereket, akkor már nem is kell annyira. :-(
Nem helyeslem az abortuszt, bár nem is vagyon teljesen ellene (van amikor csak az a megoldás), de miért nem előzzük meg, hogy egyáltalán szóba kerülhessen?
Ha nincs terhesség, nem is kerül szóba az abortálás.
Elkeserítő, hogy felnőtt emberbe nem szorul annyi felelősségtudat, hogy ne csak magára gondoljon hanem arra is, hogy ezzel a lépésével milyen életre kényszeríti a férfit és a saját gyerekét is.
válasza: válasza: válasza:Én nem akartam gyereket nagyon sokáig, jóval 30 felett szültem és 9 évig éltem együtt a mostani férjemmel a házasságkötés előtt.
Nem mindenki gerinctelen.
Viszont a gyanakvásod elüldözheti a rendes nőket a fiaid közeléből. Az első kapcsolatom ezért ment tönkre, sőt az együttélés időbeli elnyújtása is részben a későbbi anyós állandó és teljesen alaptalan gyanakvásából fakadt. A férjem meg lekvár típus, nem áll ki senki mellett.
Intelligens ember mindig új lapot nyit, mindentől nem tudod megvédeni a kisfiaidat, és nem is kell, mindenkinek kell a jó és a rossz tapasztalat is. Helyettük mégsem választhatsz társat, mert aki neked tetszik, az nem biztos, hogy nekik jó.
válasza:Az abortusz a nő dolga, én az egyetem alatt nem vállaltam volna gyereket semmi pénzért, még akkor sem, ha férjnél vagyok.
Viszont amikor 30 felett terhes lettem, akkor is megtartottam volna, ha az apósjelöltnek nem tetszik.
válasza: válasza:"Őszintén szólva azért ijesztőek számomra ezek a kérdések, mert alig látok manapság normális nőt, aki nem irányítani, zsarolni akarja a férfit"
Akinek nincs ilyen problémája, az minek találjon ki ilyen kérdéseket?
(Valakiknek válaszolni is kell.)
Ebből nem vonnék le messzemenő következtetést.
Az teljesen érthető, hogy te most érzékeny vagy az ilyen kérdésekre, és zavarnak ezek. Ettől még ez nem a legsúlyosabb össz-társadalmi probléma. Talán tényleg túl sok ilyen eset van. Szerencsére még nem ez az általános. A fiaidat (nekem is van egy), pedig készítsd fel az életre. Aztán hagyd, hogy éljék! Ennél jobbat/többet aligha tehetsz értük.
válasza:Visszaélés a másik bizalmával. Az élet minden területén van rá példa sajnos. Pasiból vagyok, és a bizalomvesztés miatt valószinűleg nem tudnám folytatni a kapcsolatot. Az exemnek azonban szurkolnék, hogy a lehető legjobbat adja a gyerekemnek, mégha nem is terveztem. Az meg helyzetfüggő, hogy milyen mértékben szólnék bele a nevelésébe.
A társadalom azért érettebb annál, hogy mindenki az anya mellé álljon. Az ismeretségi körben el lehet mondani, hogy ez és ez történt. Lesz, aki egyik fél pártját fogja, és lesz, aki a másikét. Az is lehet, hogy egyik fél pártját sem kel fogni. Történt, ami történt, az élet megy tovább, a helyzet pedig adott. A bizalommal való visszaélés csúnya dolog, de nem kell egy életen át hordani a stigmát. El lehet intézni normálisan is. Meg lehet találni a mindenki számára megfelelő megoldást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!