Önzőség vagy engedjem el?
4 éve vagyok együtt a párommal. Mindkettőnknek vannak gyerekei (kiskamaszok). Együtt élünk, a gyerekeit 2 hetente látja és támogatja. Ide költözött hozzám, mert nekem jobb a munkahelyem (600km). Szeretnénk közös gyereket, de azt mondta csak akkor válllalja be, ha oda költözünk vissza ahol az ő gyerekei vannak.
Viszont én az én gyerekeimet nem akarom kiszakítani a megszokott környezetükből, csak mert neki ez így nem kényelmes.
Szerintem egy felnőtt rugalmasabb mint egy gyerek.
Ha én oda költözök a gyerekeimmel, akkor nekik is 2 hetente van apás hétvége, viszont nekem sokkal nehezebb lenne megoldani. Mert így suli után kellenne nekik utazgatni és bőven suli előtt haza jönni. Így tőlük meg apukától venném el az időt.
Viszont a párom meg tudja oldani, hogy a saját gyerekéért oda tud érni iskola végére és ráér haza vinni vasárnap este. Neki nem olyan megterhelő egy utazás mint két gyereknek.
Mert nyilván az ő gyerkekének nem változik semmi. Ugyanúgy kéthetente látta az apját, mint most, hogy velünk él.
Neki semmi nem változott, az enyémeknek meg az egész életük a feje tetejére állna.
Addig én nem is akartam gyereket, mert nem akarom, hogy neki is rossz legyen, hogy két gyerek van két helyen. Ezt is megértem. De ez se megoldás, hogy a mi boldogságunknak 600 km legyen a tétje.
Teljesen el vagyok kenődve, mert nem tudom mit tegyek.
Tudom ha oda költözünk nem lesz jó se a gyerekeknek, se nekem.
Azt i tudom milyen áldozatot hozott emiatt, hogy hozzánk költözött, de mégis könnyebb volt neki jönni, mint mi hárman új életet kezdeni máshol.
Támogatom mindig minden körülmények között, bármibe és bármi is van. De ezt az egyet nem tudom elfogadni.
És lehet most terhes vagyok, mert késik jócskán. Hétfőn megyek tesztért, aztán doki. Pedig védekeztünk.
Mikor ezt mondtam neki, hogy késik, akkor azt mondta akar is meg nem is. Nem akar mert rosszul esne neki, hogy a gyerekei életéből kimaradt, ez a baba meg minden figyelmét megkapna és lelkiismeret furdallása lenne. Viszont akarna, mert annyira szeret engem meg már csak egy közös baba hiányzik ...
Nem is tudom, ki mit tudna ebben segíteni, csak ki akartam írni a bánatom :(
válasza:Kapcsolat a kompromisszumokról szól, azt ugye te is belátod, hogy sok mindent feladott miattad? Ellenben te nem vagy hajlandó kimozdulni a konfirtzónádból
De az, amit csináltok az szimpla zsarolása a másiknak...
válasza: válasza: válasza:Eddig a parod igazodott hozzad..neked pedig csak a sajat kenyelmetek fontos! A kiskamaszok pedig nem 4 evesek, hogy nyugosek legyenek nemi utazgatastol! Te kenyelmesen el vagy, a gyerekeidet nap mint nap lathatod, de a ferjednek ez nem jar, mert te jol erzed magad a szomszedokkal (csak egy pelda)?!
Hat nem az a lenyeg, hogy a csalad egyutt legyen?! Marpedig a parod gyerekei is oda tartoznak!
válasza:Én gyerekeim, te gyerekeid, mi gyerekünk ...
De csak a pasi hozzon áldozatot.
Igen, amit csinálsz az önzőség, különösen az a része, hogy akarata ellenére estél teherbe.
válasza:
válasza:Neki is megterhelő utazni, +600 km-re költözött a gyerekeit, hogy veled lehessen ez most a te köröd.
Ha meg el is ismerem az érveidet ő is rengeteg hasonló súlyut tudott volna felhozni mielőtt hozzad költözött sőt magában biztos meg is tette de érted mérlegelt és lépett most te jössz.
válasza:Én azzal nem értek egyet, amikor egy szülő az aktuális szerelme után hurcibálja a gyerekeit városról városra. A párod gyereke ennek nem volt kitéve. (Nem, a hétvégi utazgatás még nem jelenti azt, hogy ki van szakítva az addig meg szokott környezetéből.) Gondolom az anyja neveli. Minden maradt a régi, "csak" az apja elment.
Ellenben a te gyerekeidnek új város, új ház, új iskola kellene. Nincs egálban az, amit a párod tett érteteket azzal, amit elvár.
válasza:Jobb lenne, ha nem lenne közös gyereketek. Szerintem is a legvalószínűbb verzió, hogy végül hárommal maradnál egyedül. Vannak olyan élethelyzetek, amiben nincs olyan megoldás, ami mindenkinek jó, nem kellene ezt még egy gyerek számára bonyolítani.
Nem mondanék ilyet, hogy önzőség részedről. Nyilván vannak vágyaid, egy nő arra van programozva, hogy úgy szeretné boldoggá tenni a férfit, hogy gyermeket hoz a világra. De valahogy élni is kell, és a túl sok komplikáció egy életvitelben folyamatosan stresszel mindenkit.
Szerintem mutass hálát felé, hogy vállalja a gyerekeitől való távolságot, cserébe ne nyaggassad még egy teherrel.
Remélem, még időben szóltunk...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!