Mit csináljak, ha mindig leszólja azt, hogy én egyetemre járok és nem dolgozom?

Régen a mostohatesómmal nagyon jóban voltunk, egyidősek is vagyunk (ő egy évvel idősebb). Aztán más irányban tanultunk tovább.

Én olyan szakot választottam, amivel elhelyezkedni diploma után lehet leginkább. Lehet egyetem alatt is gyakornoknak menni, de az inkább heti 45-50 óra ingyenmunka, meg postára rohangálás, mint tanulás, érdemi munka. És szerencsés helyzetben vagyok, mert a szüleim megengedhetik azt, hogy támogatnak, így nem vagyok rászorulva a diákmunkára. Ráadásul a választott szakom is elég húzós, nem elég nekiülni vizsgaidőszakban a tanulásnak.

A mostohatesóm egy olyan szakmát választott, ahol konkrétan kell is munkát vállalni, hogy később legyen helye. Viszont cserébe az egyeteme olyan, hogy aki bekerül, az elvégzi. Tanul ott más ismerősöm is, és mondja, hogy az egy kisebb közösség, a tanárokkal jóban vannak és tényleg nagyon a 0 alatt kell teljesíteni egy vizsgán, hogy valaki megbukjon. Meg hogy oda sokan már akkora tudással érkeznek, hogy sok újat nem tanulnak és csak a papír miatt mennek.

Ezzel szemben én mindig kapom az ívet, ha találkozunk/beszélünk, hogy ő mennyire elfoglalt, semmire nincs ideje. Meg a lesajnáló "hát tudod, valaki dolgozik is" szöveget. Sok ilyen megjegyzése volt már, legutóbb tegnap, mikor kérdeztem, hogy hétvégén jön-e a családi szülinapozásra. Mondta, hogy nem, mert dolgoznia kell, meg beadandót ír. Én nem erőltettem, annyit válaszoltam üzenetben, hogy "ó, de kár :(". Válasz: tudod valaki csinál is valamit. Szóval mindenre támadt, pedig semmi olyat nem mondtam neki, amire így kellett volna reagálni.

Vagy legutóbb kiraktam egy képet 24 órára Instagramra, hogy filmezek. Reakció: "te hogy nem halsz bele abba, hogy egész életedben semmit nem csinálsz?". A kép sztorija meg annyi, hogy előtte 2 napig még a vizet is kihánytam és annyira gyenge voltam, hogy lábra állni alig tudtam... De nyilván ezt nem írom oda a képhez, így csak lett egy jól sikerült, reggeli napsütéses, filmezős képem. Fura, a 3 ezer ember közül, aki látta, senki más nem kötött így belém.

És én is rengeteget tanulok, megyek egész nap, de nem érzem, hogy ezzel dicsekednem kéne, vagy belekötni azokba, akiknek több a szabadideje. Mert van olyan barátnőm, akinek egy félévben 3 db vizsgája volt és letudta őket már decemberben. Én hiába ültem még ott UV héten is, attól függetlenül neki nagyon örültem és eszembe sem jutott, hogy piszkáljam azért, mert könnyebb szakon van, vagy mert januárban és februárban pihent és utazott.