Mélyszegénységből, hogy sikerült egyedül kitörni?

Nagyon oda kell tenned magadat - de ha valóban akarod, akkor sikerül!

Nem lesz könnyű - de nem is lehetetlen.

Altalanosban volt egy osztalytarsam,aki eleg szegenyes korulmenyek kozott nott fel. Voltam naluk egyszer-ketszer a hazit elkerni.A lakasban vegig beton volt,nem volt kiburkolva semmi es szonyeggel volt vegig rakva a padlo,hogy ne fagyjon oda a talpad. 2 szobas lakas volt,egyikben a 3 gyerek,masikban a szulok. Ezen kivul konyha+furdo.Maximum 18 fok lehetett a lakasban telen. Az anyuka nem dolgozott,az apa meg gondnokkent dolgozott a szomszedos varosban. 3 gyerek volt,igy kaptak a tamogatasokat: ingyen ebed,tankkonyv..stb. Az apuka alkoholista volt es verte a gyerekeket. Ez szabolcs megyeben volt,ahol a fizetes talan a legalacsonyabb az orszagban,tehat a gondnoki fizetes alkohollal tarsulva nem volt egy eletbiztositas. Szuleim a vallalkozasukban felajanlottak az anyukanak egy heti 40 oras(8-16ig) takaritoi munkat,tisztes fizetessel,hisz a gyerekek mar iskolaba jartak es gyalog jartak suliba a nagytesoval(tehat nem kellett volna oket suliba vinni-hozni),de elutasitotta az anyuka arra hivatkozva,hogy a haztartast vezetnie kell valakinek..

A srac azota mernoki karra jar Debrecenbe(decemberben fog vegezni),ahogy a par evvel fiatalabb huga is tovabbtanulas elott jar es koveti ot Debrecenbe. Mindkettonek van 1-1 nyelvvizsgaja is. Sokat segitett rajtuk az AJTP (ecdl,nyelvvizsgak,utazasok).A srac dolgozik az egyetem mellett,igy mostmar sokkal jobb elete van,mint akkor. Baromira arrogans es bekepzelt gyerek lett azota,nyilvan van mire,hisz “kitort”,de eleg undorito szemelyisege lett sajnos. Osztalytalin futottunk ossze nyaron,ahol ment a peniszmeregetes a reszerol,hogy mekkora pozicioba kerult es,hogy gyakornokkent mar ennyit keres,megvesz barkit es sorolhatnam...Erdekes,mert fiatalkent eleg szereny gyerek volt.

Iszonyatosan nehéz. Én is mélyszegénységből jövök. Mentor nélkül majdnem lehetetlen.

Kell hogy legyen egy vagy több segítő az életed során, akár egy tanár, akár egy rokon, bárki, aki megmutatja, hogyan lehet, mit lehet.

Mélyszegénységben a gyereknek nem adódik lehetősége semmire sem, csak a rossz példát látja.

De valami gikszer tuti marad az emberben sajnos. Magamon látom, érzem.

Itt látszik, hogy a nagy kitörés mindenkinél azt jelenti, hogy ilyen alapítvány, olyan pályázat, amolyan pénzes mentor...

Szóval *magától* nem megy az embernek, csak az ingyenpénzt (mert a tanfolyam, a lehetőség is az!) senki nem veszi figyelembe.

Én diákhitelből jártam egyetemre, azóta is nyögöm. Nem élek úgy, mint anyám, a számlák mindig ki vannak fizetve, már nem félek ajtót nyitni, ha becsönget valaki, és már keresek annyit, hogy a hóvége ne három nap után legyen, ne okozzon gondot a bevásárlás - de én ezt akkora kitörésnek nem nevezném.

Soha nem lesz saját otthonom, mert albérlet mellett nem tudok annyit félretenni, hogy látszatja is legyen, soha nem fogok úgy élni, ahogy szeretnék, mert mindig nézni kell a pénzt.

30 évesen már egy elfogadható mindennapi színvonalon élek, de még mindig nem hitelmentesen, és hát fiatalabb sem leszek...