Az apai ági nagyszülői házat a nényém a nevére íratta. Most el akadja adni, és egy forintot sem akar belőle adni. Tegyem ezt szóvá, vagy inkább hagyjam, hogy milliói legyenek mert ő így kiesztelte ezt?

#4-hez még, általánosságban összefoglalva, magyarul, jogi csűrcsavar nélkül.

-Az ingatlan tulajdonról az rendelkezik, akinek a tulajdonában van.

- Ha 100%-os tulajdonos, akkor egyedül dönthet arról, hogy megtartja, eladja, elajándékozza. Ha több tulajdonos van, akkor a tulajdonosok együtt dönthetnek erről.

-Ha az ingatlanon bárkinek haszonélvezeti joga van, akkor vizsgálni kell azt, hogy a hasz. jog az egész ingatlanra kiterjed vagy csak egy részére? És az is fontos, hogy csak egy vagy több személynek van az adott ingatlanra haszonélvezeti joga. Ha többnek, az már komplikált, itt érdemes ügyvédhez fordulni tanácsért.

Ha valakinek 100%-os hasz. joga van az ingatlanra, akkor a tulajdonosok ugyan úgy eladhatják/ elajándékozhatják az ingatlant, de a hasznosításáról kizárólag a haszonélvező dönthet. Vagyis ha pl. az anyuka haszonélvező a teljes ingatlanon, de a fia a 100%-os tulajdonos, akkor a tulaj eladhatja a házat lakottan az anyuka beleegyezése nélkül is. Így nyilván kevesebbet kap érte, mert az új vevő csak akkor költözhet be, ha az anyuka önként kiköltözött vagy meghalt.

-Ha nincs haszonélvezeti jog, akkor csak a tulajdonjog számít. Ha a szülő egyik gyerekét megkerülve a teljes tul. jogot- még életében- a másiknak adta/ játszotta át, akkor ez azt jelenti, hogy a kihagyott gyerek nem reklamálhat, mert az élő tulajdonos azt csinál az ingatlanával, amit akar. Ez alól 3 fő kivétel van, ezek esetén lehet keresnivalója a 'kihagyott' leszármazottnak.

1) bizonyítani tudja, hogy csalással jutott az örökös a tulajdonhoz, pl. ráhamisította az eladó aláírását.

2)bizonyítani tudja, hogy a tulajdonos nem beszámítható.

3) a tulajdonos az ajándékozást követően 5 éven belül meghal, akkor a kihagyott örökös perelhet a köteles rész miatt.

A kérdező esetében az 1 vagy a 2 jöhet szóba. De ha nem tartja a kapcsolatot a nagyapával, akkor nem tudja, hogy épelméjű-e és nyilván nem volt csalás, hanem a papa nem akart semmit hagyni az ismeretlen unokára.

Ezért írtuk mindannyian , hogy nincs semmi esélyed.

#6: Ne beszélj butaságokat, és ne vedd szó szerint, amit a laikus kérdező írt. Simán értheti úgy, hogy ' a ház az apámé is volt', hogy két gyerek volt, akik fele-fele arányban örökösök- ÁLTALÁBAN. De ha a nagypapa életében eladja, stb. a házat, akkor az apa sem örökölhet és az apa gyereke sem. Ha az lett volna a helyzet, hogy az apa tulajdonos volt a házban, akkor a halálakor a gyereke örökölt volna. Vagy ha már az apa életében 'játszották' át a házat a nagynéninek és az apa tulaj volt, akkor ő vagy lemondott a tulajdonáról ( nyilván nem tett ilyet) vagy aláhamisították az aláírását. Ennek az iránynak viszont piszok egyszerű utánajárni: meg kell nézni a tul. lapon, hogy a kérdező apjának volt-e valaha a házban tulajdon joga. Megeszem a kalapom, ha volt.

Na, ezért mondom, hogy butaságot beszélsz és feleslegesen hergeled a kérdezőt.