Normális ez? Másoknál is vannak ilyen problémák, vagy csak én gondolom, hogy a tiszta környezet a normális?

Csak az én családom ilyen vagy mások is küzdenek ilyen problémákkal? Apám cigizik, már vagy 20 éve. Sokszor volt már olyan, hogy anyagi gondokkal küzdöttünk,mégsem tette le. A ruhái is büdösek, de mintha ez őt nem is zavarná... Képes mindent széthagyni a lakásban,de már unom, hogy utána pakolásszak. A hamutartó sokszor az ebédlőasztalon bűzölög, a ruhái is szanaszét(még a koszos gatya is), de mintha ez őt nem is zavarná. Van egy 16 éves fiú tesóm, ő ugyanez. A szobája ráadásul egy romhalmaz, nem ágyaz be, a számítógép mögé minden szemét leesve, képes 2 hétig nem porszívózni. Bár ő legalább a kinézetére igényesebb. Csak azt sajnálom, hogy anyukám mindezt végignézni, és őt sem különösebben érdekli. Szól egyszer és annyi. Anya sem éppen az a típus aki akkora rendet tart maga körül...neki is néha cigiszagú vagy éppen nem túl friss a ruhája, képes a legrosszabb ruháiban lemenni a boltba, a haját is hagyja elzsírosodni,aztán fáradságra fogva nem mossa meg. Próbál divatos lenni, de csomó olyan dolgot vesz meg magának, amit a tinik hordanak. A fürdőszobában én mosom a kádat, vagy a csapot, ő csak nagyon ritkán teszi meg. A konyha is úgy néz ki néha mintha bomba robbant volna, van, hogy 2-3 napig ott áll a koszos tepsi. Eddig nagyon zavart, hogy hiába voltak kimosva a ruháim, sose voltak olyan jó illatúak mint másoké, mert a konyhában volt a szárító, ott ahol apa cigizett vagy éppen főztek. És azért nem vitték be a szobába,mert mennyire párásította a levegőt...aztán nagymamám beszélt anya fejével és végre odabbent száradnak a ruhák. Komolyan mondom, nagyon zavar ami körülöttem van. Valószínűleg nagymamámra hasonlíthatok, mert ő igényes a környezetére és én is igyekszem mindig elpakolni amit lehet, mert szégyellem, ha valaki eljön hozzám(pl a barátom) és ilyen látvány fogadja.